Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

144 Magánjogi Döntvénytár. Alaptalan ennélfogva az alpereseknek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság eljárási és anyagi jogszabályt sértett akkor, amidőn annak ellenére helyet adott a felperes keresetének, hogy a törölni kért telekkönyvi feljegyzés a felek közös akaratán és jogerős telekkönyvi végzésen alapszik. = A döntés egyaránt levezethető mind a peres út általános elsőbbségének elvéből, mind pedig abból, hogy a telekkönyvi bevezetéseknek nincsen «alaki jogerejük». « 107. /. A jelzálogos teher átvállalója a kiegyenlítés kockázatát vállalta magára, következéskép az ennél elért előny öt jogosan illeti. — II. Oly megállapodás érvényességéhez, mely szerint a jelzálogos teher átvállalója a terhek kedvező kiegyenlítése útján elért értékkülönbözetet megtéríteni tartozik — okiratba foglalás nem szükséges. (Kúria 1930. máj. 27. P.V. 3950/1928. sz.) Indokok : A kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 541. §-a értelmében csak annyiban vette vizsgálat alá, amennyiben az felülvizsgálati kérelemmel meg van támadva s elfogadta a felperesek ügyvédjének azt a bejelentését, hogy a felülvizsgálati kérelmet mind a két felperes részéről nyújtotta be. Ha színleges volt is a hivatkozott bérleti szerződés és befolyással volt arra, hogy az ingatlan másnak és esetleg magasabb árban eladassék, ez a körülmény a fellebbezési bíróság által helyesen kifejtettek szerint valóság esetén sem szolgálhat alapul arra, hogy a szerződés kényszer okából hatálytalaníttassék már egymagában a miatt, hogy felperesek a szerződés megkötése után, az irányadó tényállás szerint négy hó multán, éspedig helyesen 1924. január 5-én a vételárból 2.000,000 koronát felvettek, 1924. február 7-én pedig, amikor is felek a vételár többi részének felvétele felől rendelkeztek, a 4..-J. alatti okiratban kifejezetten kijelentették, hogy az adás-vételi ügylet most már közöttük feltétlen és joghatályos, hogy alperes a szerződésből folyó összes kötelezettségének eleget tett és nekik, a felpereseknek, ezen jogügyletből az alperes ellen semmi igényük nincs. így felperesek ezen tényeik által a szóbanforgó szerződést utóbb megerősítették s a szerződéskötés tudott körülményeiből származható jogaikról s így a megtámadásról is lemondottak. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság, amikor a bérleti szerződés színleges voltára bizonyítást nem vett fel s az említett felülvizsgálati támadás sikertelen. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy 30,000