Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 137 100. Ingatlanra vonatkozó tulajdonközösségnek ár­verés útján kért megszüntetése csakis az összes telekkönyvi tulajdonosok perbenállásával dönthető el. (Kúria 1930. máj. 22. P, V. 4256/1928. sz.) = A jelzálogos hitelezők is perbevonandók : Mjogi Dtár I. 168. 101. Haditelek felerészére házastársak között kor­mány hatósági jóváhagyással kötött ajándékozási szerző­dést a házasság megszűntével, mint célját vesztettet, a Kúria hatálytalannak nyilvánított. (Kúria 1930. jún. 16. P. III. 7799/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ténymegállapítása szerint alperes a cs—i 1870. sz. telekkönyvi betétben foglalt és telekkönyvi feljegyzéssel is haditeleknek minősített belsőségének felerészét a dr. Sz. Ferenc p—i kir. közjegyző által 1925. évi június hó 8-ik napján felvett ok­iratbafoglalt és ajándékozási szerződésnek megjelölt jogügylet­tel az akkor még vele törvényes házassági kötelékben álló és vele együtt élő felperesre (feleségére) átruházta. A m. kir. Népjóléti Minisztériumnak, mint az Országos Hadigondozó Hivatal jog­utódának felhatalmazása alapján a m. kir. jogügyi igazgatóság a fenti szerződés folytán beleegyezését adta ahhoz, hogy az akkor egyedül az alperes hadirokkant nevén álló fenti belsőség osztatlan felerészére a tulajdonjog — az ingatlan «haditelek» minőségének épségben fenntartása mellett — a felperes javára telekkönyvileg bekebeleztessék, minek következtében a telek­könyvi hatóság — a fent megjelölt közjegyzői okiratnak az iratokhoz csatolt hiteles kiadványára vezetett záradék tanú­sítása szerint — a tulajdonjogot a felperes javára s fentebbiek­nek megfelelően tényleg be is kebelezte. Nem vitás a felek között az az egyébként a 9. sorszám alatt csatolt iratokból is megállapítható tény, hogy a p—i kir. törvényszék — az 1927. évi október hó 15. napján P. VI. 11,474/1926/15. sz. alatt hozott és jogerőre emelkedett ítéleté­vel — a felek házasságát a H. T. 80. §-ának a) pontja alapján mindkét fél hibájából felbontotta és mindkét felet vétkesnek nyilvánította. Nem vitás az sem, hogy a pertárgya ingatlant az alperes tartja birtokában, ki azt jelenleg — állítólag bérbeadás útján — hasznosítja. Ami mindenekelőtt a kérdéses jogügylet minősítését illeti,

Next

/
Thumbnails
Contents