Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

134 Magánjogi Döntvénytár. összes ingatlanilletőségeit megkapta és azokat birtokába vette a nélkül, hogy ezt megelőzőleg bármikor is vagy a birtok átvételével kapcsolatosan az alperesekkel szemben az elvont hasznokra vonatkozó igényét érvényesítette volna, a korábban beszedett jövedelmekre vonatkozólag az alperesektől elszámolást követelt volna és illetve az elvont hasznokra vonatkozó igényét kifejezetten fenntartotta volna. Ily tényállás mellett pedig a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint a felperest keresetével elutasította, anyagi jogszabályt nem sért. Mert az állandó bírói gyakorlat értelmében (. . . Mint a fejben . . .). = Ugyanígy: Mjogi Dtár XI. 194., XII. 9. 98. /. A meghatalmazás — ellenkező rendelkezés hiányában — a meghatalmazó halálával megszűnik és jogszabály az is, hogy ez a megszüntető tény csakis abban az időben válik hatályossá, amikor arról a meghatalmazott értesül. — II. Az ingatlant elidegenítő szerződési okiraton úgy az ingatlant elidegenítő, mint az azt megszerző félnek aláírása kell hogy szerepeljen. (Kúria 1930. jún. 25. P. III. 5715/1929. sz.) Indokok : A 7. sorszámú irathoz D) •/. alatt csatolt nem kifogásolt okirat tartalma szerint az utóbb elhalt B. János, valamint ennek felesége 1918. április hó 23. napján felhatalmazták Mari, Matild, József és Anna nevü gyermekeiket arra, hogy a 76. sz. alatti belső telkeket és a házban található ingóságaikat adják el. Az 5. sorszámú irathoz 2. •/. alatt csatolt alaki valódisága tekintetében szintén nem kifogásolt 1919. évi október hó 26-ik napján F. majorban kiállított ideiglenes adás-vevési szerződés című okirat szövegtartalma a következő : «1. B. József és B. Anna a fentnevezett többi örökös nevében és a felmutatott szülői meghatalmazás (a fentebb ismertetett D) •/. alatti okirat) alapján eladják a gy—i 77. sz. betétben I. 3—4. sor, 182., 183. hr. sz. alatti és 76. házszám alatti házat és kertet alperesnek 40,000 korona vételárért stb.» Ezt az ideiglenes adás-vételi szerződést az eladók nevében aláírták B. József és B. Anna. Ezt az ideiglenes adás-vételi szerződést az arra vezetett záradék szerint utóbb, mégpedig Pécsett 1919. november hó 8-ik napján B. Mária és B. Matild is aláírták és azt magukra nézve kötelezőnek elismerték. Felperesnek (B. Miklósnak) aláírása erről a szerződési okiratról hiányzik. Nem vitás, — de egyébként a megszerzett hagyatéki iratokból is megállapítható — hogy B. János 1919. évi szeptember hó 20-án (tehát a kérdéses ' ideiglenes adás-vevési szerződés előtt öt héttel) meghalt. A per tárgyává tett házingatlan kizárólag a B. János örökhagyó tulajdonául szerepelt, amelyet nevezett örökhagyó végrendelete alapján egyedül a felperes örökölt, amit a vonatkozó hagyatékadó végzés is bizonyít.