Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 129 93. Érvényes a végrendelet, ha azt a végrendelkező és a tanuk az utóbbiaknak az alakszerűségeket tanúsító s a végrendelet szövegéhez kapcsoló nyilatkozatát követően együttesen írják alá vagy látják el kézjegyükkel. (Kúria 1930. máj. 15. P. I. 3683/1929. sz.) Indokok : A kir. Kúriának 574. számú polgári jogi elvi határozata szerint a végrendeleti alakszerűségek megtartását nem szükséges a végrendeleti tanuknak a végrendeleten külön záradékban igazolni, hanem megfelel a törvény rendelkezésének az igazolás akkor is, ha az a végrendelet szövegében foglaltatik. Ez magában foglalja annak a megállapítását is, hogy a végrendelkezőnek sem szükséges a végrendeletet az előírt alakszerűségek megtartásának a tanuk részéről való tanúsítását megelőzően aláírnia vagy kézjegyével ellátnia, hanem érvényes a végrendelet akkor is, ha a végrendeletet a végrendelkező és a tanuk az utóbbiaknak az alakszerűségeket tanúsító s a végrendelet szövegéhez kapcsolódó nyilatkozatát követően együttesen írják alá vagy látják el kézjegyükkel. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy nem nyilvánította érvénytelennek az örökhagyó végrendeletét abból az okból, hogy azt az örökhagyó nem a szorosan vett végrendelkezési szöveg után, hanem a tanukkal együtt az utóbbiaknak az alakszerűségek megtartását tanúsító nyilatkozata után látta el kézjegyével. = Abból, hogy a záradék nem érvényességi kellék (Mjogi Dtár III. 67., VI. 196., X. 209., PHT. 574. sz. E. H., XI. 62., XII. 47. és 48.), a fejben írt tétel még szükségképpen nem következik. Ha van záradék, ez külön jelentőséget nyer és pl. a végrendelet kelte nem a szöveg, hanem a záradék keltezése szerint ítélendő meg (MD. X. 168.). — A fenti határozat inkább a Mjogi Dtár V. 70. alatti esetben kifejezett azt a gondolatot fejleszti tovább, hegy a záradék lehet a végrendelkező nyilatkozata. 94. Az 1874.XXXV. tc. 70. §-ában és 79. §-ának c) fontjában megszabott követelmények megtartása a törvény 68. §-a szerint nem érvényességi kellék, a közjegyzői okirat tehát közokirat erejével bír abban az esetben is. ha az okiratot felvevő kir. közjegyző a szerződő feleket személyesen nem ismerte s ennélfogva valótlan az okiratnak az a része, hogy a kir. közjegyző a feleket személyesen ismerte, feltéve, hogy a szerződő feleknek személyazonossága egyébként megállapítható. Magánjogi Döntvénytár. XXIII. 9