Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

x Tartalommutató. Lap felvevő kir. közjegyző a szerződő feleket személyesen nem ismerte s ennélfogva valótlan az okiratnak az a része, hogy a kir. közjegyző a feleket személyesen ismerte, feltéve, hogy a szerződő feleknek személyazonossága egyébként megállapítható. (J\ 1. 6859/1929.) 129 109. I. Az az-általános jogszabály, hogy a meghatalmazás alaki hiányát az ügyletnek a képviselt részéről bármily módon és bármilyen alakban nyilvánított jóváhagyása pótolja, csak az esetben alkalmazható, ha annak alkalmazhatóságát különös törvény ki nem zárja. — II. Az 1886 : VII. tc. 23. §-ának b) pontjában, valamint a 4420/1918. M. E. számú rendeletben parancsolólag előírt alakszerűségeket a vételárnak utólagos részletekben való teljesítése nem pótolja. — III. Azzal a féllel szemben, akire nézve formahiány nem forog fenn, saját lizetése alapján az ügylet — annak egységes jellege ellenére is — hatálvosnak tekintendő. (P. V. 6073/1929.) 14(5 Érvénytelenség általában. 8. Ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymás irányában akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. (P. V. 6366/1928.) 9 Színlelt ügylet. 77. A szerződésnek a földművelésügyi minisztérium által történt tudomásulvétele nem zárja ki annak rendes bírói úton való eldöntését, hogy a földmívelésügyi minisztérium határozatában valóságosnak minősített szerződés más ügyletet burkol. (P. VI. 313/1930.) 103 78. A bíróság gyámhatósági jóváhagyás esetében is vizsgálat alá veheti azt a kérdést, hogy a kiskorú részéről kötött ügvletben a kiskorú részére kikötött visszteher megfelelő-e. (P." V. 3121/1928.) 104 Képviselet. (L. a Szerződések alakja c. alatt is.) 98. I. A meghatalmazás — ellenkező rendelkezés hiányában — a meghatalmazó halálával megszűnik és jogszabály az is. hogy ez a megszüntető tény csakis abban az időben válik hatályossá, amikor arról a meghatalmazott értesül. — II. Az ingatlant elidegenítő szerződési okiraton xigy az ingatlant elidegenítő, mint az azt megszerző félnek aláírása kell hogy szerepeljen. (P. III. 5715/1929.) .'. 134 nVenire contra factum proprium.» 11. Az olyan szerződő fél, aki cselekvőképessége felől a másik szerződő felet rosszhiszeműen tévedésbe ejti, kiskorúsága dacára sem mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei alól, tehát ily esetben a megkötött jogügyletet, eredeti