Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 115 körülmény, hogy a ló mint egységes dolog oszthatatlan, az annak fenntartására és trenirozására fordított költség és munkadíj megtérítésére irányuló követelést még nem teszi oszthatatlanná. A kereseti összegre irányuló követelés tehát nem olyan természetű, amely a jelen esetben a kir. Kúria 465. elvi határozatában kifejezett jogszabály alkalmazását indokolná. A jelen esetre, amely a Pp. 80. §-a alapján mindkét alperesre a dolog természeténél és a felperesnek a 6. alszámú jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatánál fogva is egységesen bírálandó el, a tulajdonközösségre vonatkozó az a szabály áll, hogy (. . . Mint a fejben . . .). Ezért az alpereseknek az egész hátralékra vonatkozó egyetemleges marasztalását mellőzni és a marasztalási összeget mindegyik alperesre a fellebbezési bíróság által megítélteknek felében kellett megszabni. = MTK. jav. 1652. §. 88. Ha okirat valamely szerződésnek törvény szabta érvényességi kelléke, az okiratba fel nem vett korábbi idejű vagy szóbeli megállapodás az okirattal szemben, mint hatálytalan, figyelembe nem vehető. (Kúria 1930. jún. 12. P. V. 5544/1928. sz.) Indokok : I. A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint alperesek a B. testvérek bányavállalat cég tagjával abban állapodtak meg, hogy az alperesek néhány darab ingatlanának a cég részére való átengedéséért cserébe a nevezett cég felperesek kereseti ingatlanait veszi meg, kiköttetvén a szerződő összes felek, tehát a felperes törvényes képviselője között is, az is, hogy az alpereseket ebből a vásárlásból kifolyólag a felperessel szemben semminemű kötelezettség nem fogja terhelni s így a kereseti ingatlanok vételárát is nem alperesek, hanem a B. testvérek cég fogja felpereseknek megtéríteni. Ily előzmények után kötötték meg azután a felperesek törvényes képviselője és az alperesek az 1925. február 18-án kelt, a kereseti ingatlanokra vonatkozó írásbeli adás-vételi szerződést, amely a fellebbezési bíróság felfogása szerint a peresfelek között csak alakilag jött létre. II. A fellebbezési bíróság a felpereseket keresetükkel, kereshetőség hiánya miatt, azért utasította el, mert a fenti tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy alperesek a felperesekkel szemben szerződéses viszonyban levőknek nem tekinthetők. S*