Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. levélben meghatározott öröklési rend irányadó — mégpedig annak ellenéreis, hogy az örökösök az alapítólevél kelte után a végrendeletet egyességileg elfogadták. 69. /. Hatálytalan az olyan megegyezés üqyvéd és ügyfél között, amely az ügyvédi megbízás visszavonását bírságjellegü joghátránnyal sújtja és ekként az ügyfelet a megbízás megvonására vonatkozó szabad elhatározásában nagy mértékben korlátolja. — II. A megbízás megvonása esetében is az ügyvéd tiszteletdíja az elvonásig elvégzett munka és a díjlevélben kikötött tiszteletdíj arányában szabandó meg. (Kúria 1930. ápr. 2. P. VI. 4621/1930. sz.) Indokok: A felperesek panaszolják, hogy a fellebbezési biróság az anyagi jog megsértésével nem ítélte meg számukra azt a 2000 pengőt, amelyet az alperes arra az esetre ígért, ha a M. E. E.-t. és a M. K. H. E.-t. eljárt igazgatói és a szindikátusi tagok ellen folyamatba tett bűnperrel más ügyvédet bízna meg. Ez a panasz nem alapos. Az említett 2000 pengő kötelezés ugyanis lényegileg bírságvállalás arra az esetre, ha az alperes az ügyvédi rendtartás 42. §-ában az ügyfél részére feltétlenül biztosított ama jogával élne, hogy a feleperesektől az ügyvédi megbízást visszavonja. Az 1874 : XXXIV. tc. 42. §-a az ügyvédi megbízás bármikor bekövetkezhető elvonását az ügyfél szabad elhatározásának tartja fenn. Ez a parancsoló jellegű törvényes intézkedés kizárja oly megegyezés bírói érvényesíthetését, amely az ügyvédi megbízás visszavonását bírságjellegü joghátránnyal sújtja és ekként az ügyfelet a megbízás megvonására vonatkozó szabad elhatározásában nagymértékben korlátolja. A fellebbezési bíróság megállapította, hogy az alperes a felperesektől az ügyvédi megbízást akkor vonta meg, amidőn ők az elvégzendő munkájuk körülbelül 60 °/0-át teljesítették. A munka elvégzésének ezt a mértékét mindkét fél felülvizsgálati kérelmében támadja ugyan, azonban a felperesek elvégzett munkájára vonatkozó ténymegállapítás törvényszerűen, iratellenesség, szabályellenesség és nyilvánvalóan helytelen következtetés nélkül történt, miért is az a Pp. 534. §-a értelmében e helyütt irányadó. Éspedig annál is inkább, mert a fellebbezési bíróság megállapította, hogy a szóbanforgott bűnügy bűnvádi keretét egy eddigelé a magyar bírói gyakorlatban nem tisztázott kérdésben az általuk készített feljelentésben éppen a felperesek teremtették