Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 81 A fellebbezési bíróságnak eljárási jogszabály megsértése nélkül megállapított és a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállása szerint tehát csak az tekinthető' bizonyítottnak, hogy az alperes 1925. évi december 26-án W. Eózsi, V. Vera, Eezsó' és Eóbert, valamint K. István és H. Antal társaságában éjfél után két óráig a F., majd a Cs.-féle vendéglőben borozott és az elfogyasztott három liter bor árát egyedül fizette ki, 1926. újév táján pedig szobaadójának, V. Vera apjának a lakásán a férje által hozatott borból többedmagával ivott és a bortól rosszul lett. Ebből a tényállásból a fellebbezési bíróság helyesen vont következtetést arra, hogy az alperes bontóok tényálladékának alapjául elfogadható cselekményt el nem követett, mert az a kérdés, hogy a házasfelek valamelyikének magaviselete a házassági jogról szóló törvényben meghatározott viszonylagos bontóok fogalmát megvalósítja-e vagy sem, elsősorban a felek egyéniségének és életviszonyainak figyelembevételével bírálandó el, már pedig a kávéházakban a felperes tudtával és hozzájárulásával mindenescselédként alkalmazott alperesnek fentebb kiemelt magaviseletében a házastársi kötelességek oly súlyos megsértése fel nem ismerhető, amely az elnézés és engesztelődés alkalmazásának megtagadására jogosítaná fel a felperest, aki a házassági együttélés alatt idegen nővel folytatott szerelmi viszonyával az erkölcsi törvény ellen a maga részéről is súlyosan vétett. Bizonyított bontóok hiányában nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagi jogot azzal, hogy a felperest a házasság felbontására irányult keresetével elutasította. = A gyakorlat ebben az irányban már állandó : Mjogi Dtár XXII. 81. és az ott id.; v. ö. a következő esetet is. Az új irányt bírálja Viener M. Pál a Jogt. Közi. idei 5. és 6. számában. 61. Súlyosan sértő tartalmú levelezőlap írását a Kúria nem minősítette bontóoknak, midőn azt a házastárs a másik fél tiltott viszonya miatti elkeseredésében írta. (Kúria 1930. jan. 30. P. III. 4171/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság az elsőbíróságnak magáévá tett ítéleti tényállása alapján hatályos bontóokul állapította meg az alperesnek azt a cselekményét, hogy a felperest 1926. évi július hó 25-én a budapesti államrendőrség főkapitányságánál lopás miatt feljelentette, majd 1927. év őszén a NB. 1. és NB. 2. alatt csatolt, súlyosan sértő tartalmú levelezőlapot intézte a felpereshez, elutasította azonban a felperest a házásság felbonMagánjogi Döntvénytár. XXIII. 6