Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

78 Magánjogi Döntvénytár. 58. Az elmebetegség a bontóok szándékosságát kizárja. (Kúria 1930. febr. 12. P. III. 2126/1929. sz.) Indokok : Nem vitás a felek között, hogy a felek házasság életközössége 1923. évi január hó 6-án akként szűnt meg, hogy alperes a Gyó'rött volt közös lakásukból eltűnt és azóta tartózkodási helye ismeretlen. A fellebbezési bíróság a budapesti tudományegyetem elmeés idegkórtani klinika igazgatójának értesítése alapján tényként állapította meg, hogy alperest a megjelölt klinikán két ízben vizsgálták meg, mégpedig először 1922. évi szeptember hó 19-ik napján, amikor megállapították, hogy alperes schizofréniában (serdüléses elmezavarban) szenved, másodszor 1922. november 16-ik napján, amikor megállapították, hogy rosszabbul van, amiért is intézeti elhelyezését ajánlották, ami azonban nem történt meg. A fellebbezési bíróság ennek a tényállásnak az alapján, valamint a kihallgatott tanuk által az alperes viselkedésére vonatkozóan észlelt adatokból — dr. L. István törvényszéki orvosszakértő véleményének elfogadása mellett — azt a következtetést vonta le, hogy alperes az általában nem gyógyuló schizofrénia nevű elmebetegségben szenvedett akkor is, amikor a közös lakásból eltűnt, ami az utolsó klinikai vizsgálat után az 51-ik napon történt, valamint akkor is, amikor a H. T. 77. § b) pontja alapján kibocsátott hirdetményi felhívásban kitüntetett egyévi határidő folyt. Ilyen körülmények között a kir. Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy alperesnek eltűnése és illetőleg a hirdetményileg közzétett felhívási határidő alatt is a beszámítást kizáró elmebetegségben szenvedhetett, amely a H. T. 77. § b) pontjában is megkívánt szándékosságot kizárja és így az említett házassági bontó ok e miatt nem létesülhetett. Felperes felülvizsgálati kérelme a fentieknél fogva alaptalannak jelentkezik annál is inkább, mert őt terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy alperesnek elmeállapota az eltűnés és illetőleg a felhívásban kitüntetett határidő folyása alatt annyira rendes volt, amely őt szabad akarata elhatározási képességében nem korlátozta, erre nézve azonban semmi tárgyi adatot sem szolgáltatott. A fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése tehát, melylyel felperest a H. T. 77. § b) pontjára alapított házassági bontókeresetével elutasította, helyes. = Az elutasítás indoka a felbontás anjagi jogi tényállásának hiánya: az elmebeteg cselekménye nem lehet bontóok. Az elmebeteg házastárs passzív