Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 73 veszi át, sőt azon túl is megy, mert nem kíván keresetindítást (vagy erre adott megbízást) : elég a komoly bontási szándéknak bármilyen formájú nyilvá­nítása. 54. Azt a kedvezőtlen körülményt, hogy a közös hasz­nálat a gazdasági vagy kényelmi szempontoknak nem felel meg, a közös dolog társtulajdonosainak bármelyike — megfelelő egyezkedés hiányában — csakis a tulajdon­közösségnek árverés útján való megszüntetése szorgalma­zásával enyésztetheti el. (Kúria 1929. dec. 11. P. III. 661/1929. sz.) Indokok : A s—i 1365. sz. telekkönyvben 1. sor. és 171. hrsz. alatt felvett házas belsőtelek a peresfelek közös és egyenlő arány­ban való tulajdona. Nem vitás, hogy felek ehhez a belső telekhez tartozó kert használata tekintetében megegyeztek, azt termé­szetben felosztva használják, a lakóházat, az istállót és a kamrát pedig az udvarral együtt 1924. évi január hó 20-ik napja óta kizárólag az alperesek birtokolják. Minthogy alperesek ezeknek az általuk egyedül birtokolt ingatlanrészekhez való kizárólagos használati jogukat nem bizo­nyították, kétségtelen, hogy felperesek ezeknek az ingatlan­részek két eszmei hányaduk szerint az alperesekkel közös és osztatlan együttes birtoklására jogosítva vannak. Felpereseknek ezt a jogát nem zárhatja ki, sőt egyáltalá­ban nem is érintheti az a körülmény, hogy a közös használat a gazdasági vagy kényelmi szempontoknak nem felel meg, nem pedig azért, mert ezeket a kedvezőtlen körülményeket a közös dolog társtulajdonosainak bármelyike — megfelelő egyezkedés hiányában — csakis a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése szorgalmazásával enyésztetheti el. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező álláspontja és azon alapuló az az ítéleti indokbeli kijelentése, hogy a kérdé­ses ingatlanrészeknek tényleges közös birtoklása természetben meg nem valósítható és így a közös birtokláshoz való jognak elvileg való megállapítása is szükségtelen, nyilvánvalóan téves. = A fenti határozat kizárni látszik a kezelés módjának bírói megálla­pítására való jogot, amit az eddigi gyakorlat elismert. (Mjogi Dtár X. 103., XIV. 33., XVI. 103.) — V. ö. még Mjogi Dtár IV. 123., mely szerint a bir­toklásban való megegyezés" hiányában a kizárólagos részbirtoklás nem köve­telhető. 55. Abban az esetben, ha valaki közeli rokonának terhes szolgálatot teljesít s érdekében kiadásokat tesz,

Next

/
Thumbnails
Contents