Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

Magánjogi Döntvénytár. 47 27. /. Jogszabály, hogy aki szeszesitalnak használatával fosztotta meg magát múlóan öntudatától, nem hivatkozhatik beszámithatatlanságára. — II. A nem menthető ily állapotban elkövetett cselekményt rendszerint gondatlanságból eredőnek kell ugyan tekinteni, de emberölés esetén a gondatlanság folytán is a tettes teljes kártérítéssel tartozik. (Rúria mg u p m 1428/1928 gz) Indokok : A becsatolva levő bünperben adatok vannak arra, hogy az alperes és az elhalt 0. András a háború előtt összevesztek és 0. András K. Istvánt (alperest) megverte volt, azonban a nevezettek nem tartottak haragot s azután is beszédesek voltak egymással. K. István azt is előadta a vizsgálóbíró előtt kihallgatásakor, hogy 0. András italozó társaival együtt őt régebben megtréfálta olymódon, hogy leittasodás után alvás közben szerb tüskét tett volt a nemi részéhez. Idevonatkozóan K. István azt adta elő a vizsgálóbírónál, hogy O. Andrást nem ezért ölte meg, de viszont a kihallgatást foganatosító csendőrök vallomásában is adat van arra, hogy a nevezett ekként nyilatkozott volna : . O. többet nem verekedik vele, nem kiabál reá. A kir. Kúria ezt szükségesnek tartotta előrebocsátani a fellebbezési bíróság által eszközölt következő ténymegállapítás kellő világításba helyezése okából. A ténymegállapítás szerint az 1926. évi május hó 13-án estve K. határában a K. pusztán, id.Sz. János tanyáján, a környékbeli gazdák táncmulatságot rendeztek, amely 14-én reggel öt óráig tartott, amikor a csendőrség feloszlatta. A rendezőség reggel 9—10 óra tájban a számadással s a kihitelezett bor- és sörtartozás rendezésével foglalkozott s e közben ide jöttek az elhalt O. András és K. István is. A rendezőség K.-t felszólította, hogy a 35,000 K bor- és sörtartozását rendezze, de ő kijelentette, hogy nem tartozik. A jelen volt 0. András is felhívta a nevezettet a tartozás kifizetésére e szavakkal : «P. bácsi, miért nem fizeti ki tartozását, pénzben van az a rendezőségnek is». K. István erre is megtagadta a fizetést és kivett egy 500,000 K-ás bankjegyet, azt O. András elé dobta s azt mondotta : «nem fizetem ki, pedig több pénzem és kenyerem van, mint az egész 0. családnak*. Az alperes ezután dühösen fel s alá járt (gyüszmékelt) s két ízben is bement a konyhába és ott valamit keresett, de mert id. Sz. Jánosné onnan kiutasította, bement a hátsó szobába, ahol a férfiak reggeliztek, ott magához vett egy hosszú kést és kiment a folyosóra, ahol egyenesen az egyik oszlophoz támaszkodó O. Andrásnak tartott s odaérve (hátulról «visszakézzel») szó nélkül 0. András mellébe döfte. 0. András erre K. Istvánt meglökte, úgyhogy az a földre esett és ott meg is rúgdosta, de e közben O. András melléből erősen ömlött a vér, a földön fekvő K. István mellett elvágódott s pár pillanat alatt meghalt. Az alperes által 0. András testébe döfött kés 0. András szívburkát és szívizomzatát vágta keresztül s a szúrás következtében előállott külső és belső elvérzés, melyet az azonnali segély sem akadályozhatott volna meg, okozta nevezett halálát. A fellebbezési bíróság továbbá tényként állapította meg, hogy az alperes a cselekmény elkövetése idejében a szó közön-