Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

10 Magánjogi Döntvénytár. Ez a támadás nem helytálló. A fellebbezési bíróság ugyanis tényként állapította meg, hogy a felperes a házasság megkötése után az alperest K. József kisteki orvossal kezeltette, ezt követően 1922. év májusában már klinikai kezelés alá adta és hogy a klinikai orvos azt mondotta, hogy az alperes meg fog gyógyulni, azonban a gondnokság alá helyezési perben az nyert megállapítást, hogy az alperes eskóros elmezavarban szenved és így sem iratellenesnek, sem a bizonyítási anyaggal ellentétben állónak nem mutatkozik a fenti, megtámadott tényállás. A fellebbezési bíróság az ügydöntő ténymegállapításra vonatkozó indokolási kötelességének is, a per anyagához mérten, a legnagyobb aprólékossággal és minden irányban megfelelt s így a Pp. 270. §-ban foglalt eljárási jogszabály megsértéséről sem lehet szó. A tanuk vallomásának hiteltérdemlősége felülvizsgálattal meg nem támadható ténykérdés. Mindezekre való figyelemmel a fellebbezési bíróság a H. T. 55. §. I. bekezdésében meghatározott jogszabályt helyesen alkalmazta, amidó'n a peresfelek házasságát megtámadhatónak találta. A kereseti jog elenyészése okából emelt felülvizsgálati panasz sem alapos, mert a gondnokság alá helyezési perben 1924. április 27-én keletkezett ítélet napjától számítva sem telt el a jelen per megindításáig a H. T. 57. §-ban megszabott egy évi határidő. AH. T. 55. §. második bekezdésében meghatározott jogszabály alkalmazásának nincs tényalapja, mert a megállapított tényállás szerint az alperes csak egy 260 négyszögöl területű ingatlant ajándékozott a felperesnek és e megtámadott megállapítás helyességét nem rontják le a beszerezve levő telekkönyvi iratok, minélfogva a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a további következtetést, hogy a felperes által alperessel szemben kifejtett gondos gyógykezeltetésre tekintettel nincs elfogadható alapja annak a feltevésnek, hogy a felperes a házasságot vagyoni érdekből, megtévesztés nélkül is megkötötte volna, tehát házasság megtámadhatóságát kizáró s a H. T. 55. §. második bekezdésében megszabott ok sem forog fenn. A K. József tanukénti kihallgatásának mellőzésével azért nem sértett eljárási jogszabályt a fellebbezési bíróság, mert e tanú vallomása 1921. évre vonatkozván, az a már 1919. évben fennforgónak megállapított betegség szempontjából nem ügydöntő, a gyógyíthatatlanságra vonatkozó felperesi tudomás szempontjából pedig a későbbi klinikai értesítés a további helyes következtetésre kellő támpontot nyújtott. Az ügy kellően tisztázva lévén, az alperes személyes meghallgatása sem mellőztetett lényeges eljárási jogszabálysértéssel. Mindezekre tekintettel az alperes alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítandó és a Pp. 508. és 543. §-ok rendelkezéséhez képest a felülvizagálati eljárási költségek viselésére kötelezendő volt. = Házasság megtámadása eskór elhallgatása miatt a H. T. 55. §. alapján : Dt. 3. f. XXIII. 30., Dt. 4. f. II. 234., Mj. Dtár X. 120., XIX. 52. 6. /. A H. T. 59. §-ában megszabott három havi határidő a gyámhatóság részére még akkor is fennmarad, ha a megtámadási határidő a hivatalos értesítést meg-