Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

I Tartalomm utaló. felerészre nézve jóhiszemű birtokosnak már a házasság megszűntének időpontjától kezdve nem tekinthető s mint ilyen a kiadandó közszerzeményi vagyonilletőség hasznait a házasság megszűntétől tartozik megtéríteni. (P. I. (50 7 0/1928.) . . Rokonság. Törvény esítés. 9. I. A bírói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály, hogy az utólagos házasság a törvényes előfeltételek mellett önmagától (ipso facto), a szülők hozzájárulása nélkül, sőt akarata ellenére is törvényesít, de ez a jogszabály csak akkor áll be, ha azok lépnek házasságra, akik a házasságon kívül szülét ett gyermek fogamzása idejében nemileg érintkeztek és ha a nemzés idejében nem állott fenn oly házassági akadály, amely alól felmentésnek helye nincs. — II. A bírói gyakorlat szerint a házasság törvényesítő hatályával szemben a férj nincs elzárva attól, hogy a gyermek törvényességét megtámadja azon az alapon, hogy a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett, de ha a férj a gyermek születése után a gyermeket közokiratban magáénak ismerte el, nem bizonyíthatja, hogy az anyával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett. (P. III. 6495/1927.) Rokonok tartása. 10. A házasságon kívül született gyermek anyja jogosítottnak tekintendő gyermekét oly iskoláztatásban részesíteni s őt oly pályára nevelni, mely az ő társadalmi állásához illő s annak megfelel; a természetes apa azonban az ezzel járó költségeket csak vagyoni viszonyaihoz mérten tartozik viselni. (P. III. 7584/1927.) 22. I. A kereset beadását megelőző időtartamra hosszú idő múlva érvényesített tartásdíj csak akkor ítélhető meg, ha a kiskorú gyermek érdekében tartásdíjat követelő anya alapos mentségi okot igazol arra nézve, hogy igényét korábban nem érvényesíthette. Az újabb időben kifejlődött állandó bírói gyakorlat azonban a kereset beadását megelőző hat hónapra kért tartásdíjra nézve ezt a hathavi időtartamot nem tartja oly hosszú időnek, hogy erre az időre a tartásdíj megítélését mentségi okok igazolásától tegye függővé. — II. A házasságonkívüli gyermek munka- és keresőképessége elértének időpontját a bíróság minden egyes esetben, a meglevő körülményekhez képest, önállóan állapítja meg. — III. Házasságon kívül született gyermek eltartási követelése az atya halálával nem szűnik meg. (P. III. 7523/1927.) 10. I. A szülő részleges keresetképtelensége is igényt ad a tartásra, ha az oly fokú, hogy az elsőrendű — a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen — javakat sem képes teljesen beszerezni. — II. A nagyszülők által nyújtandó tartásnak a nagyszülők életviszonyának, vagyonuk, keresetük, jövedelmük s társadalmi állásuknak megfelelőnek kell lennie. — III. Az eltartásra szoruló unoka tartási igénye egyenlőképpen mindkét ágbeli nagyszülő terhére esik. — IV. Az apa feltétlen tartási