Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

X VIII Tártálommutató. Öröklési jog. Törvényes öröklés. Özvegyi jog. Ls 9. Az özvegy érdemetlenségét azok, akiknek terhére az özvegyi haszonélvezet fennáll, megbocsáthatják és ez esetben az özvegy magatartását érdemetlenségi okként többé nem érvényesíthetik. (P. I. 853/1927.) 23. I. A gyermekrész haszonélvezetén felül elismeri a bírói gyakorlat a volt jobbágyok osztályához tartozott örökhagyó második feleségének is azt a jogát, hogy a férjével közösen lakott házban tovább is bentmaradhasson és ez a lakásjog csak annyiban szorítható meg. amennyiben az egész belsőség haszonélvezése az ő szükségletét meghaladja. (P. I. 2031/1926.) .. 2 81. Ha az örökhagyó végrendeletében nejét a házassági életközösség megszüntetése miatt minden vagyonából kizárta, de utóbb a különélést megbocsátotta. az özvegy a hagyatékból illő ellátását, illetve a hagyaték haszonélvezetét követelheti. (P. I. 8462/1926.) ' 12 82. Az özvegyi érdemetlenség már a megállapításra okul szolgáló tény elkövetésével beáll. (P. I. 7416/1927.) 12 Végrendeleti öröklés. I 'égrendeleti alakszerűségek. 38. Elég az, hogy a végrendeleti tanuk a végrendeletnek előttük és az örökhagyó előtt tortént felolvasását igazolják, külön annak az igazolása azonban, hogy a végrendeletet a tanuk egyike vagy melvike (névszerint megjelölve) olvasta fel. nein lényeges. (P." I. 8186/1927.) 56. A végrendeleti tanuknak nem kell a végrendelkezőt régebbről személyesen ismerniök, hanem elég, ha a végrendelkezést megelőzően ismerik őt meg annyira, hogy személyazonossága iránt kétség ne legyen. (P. I. 4822/1926.) 57. Oly végrendeleti tanuk, kiknek az örökhagyót a végrendelet alkotásakor mutatták be, azzal az 1876 : XVI. t.-c. 3. §-a által érvényességi feltételként megkívánt képességgel, hogy az örökhagyó személyazonosságát bizonyítsák, nem bírhatnak. (P- I. 6432/1926.) Utóöröklés. 55, Azáltal, hogy az örökös a hagyatékból jelentékeny értékeket elidegenített, megszűnt az utóöröklési jog biztosítására nézve az örökhagyó által felállított tilalomnak az a feltétele, hogy az örökös a hagyaték állagát őrizze meg ; ezért a kir. Kúria az utóöröklési jog biztosítása iránti kérelemnek a hagyatéki eljárásban h^lyt adott. (Pk. I. 153/1928.)