Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 149 róság hivatalból bontóokokat nem állapithat meg és így a Pp. 677. §-ának az a rendelkezése, hogy az ügy a fellebbezési eljárásban a kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül tárgyalandó, csak az érvényesített és fenntartott bontóokokra vonatkozik. (Kúria 1928. jún. 26. P. III. 5736/1927. sz.) Indokok : Önálló bontóokul állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy az alperes ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben az alperessel szemben a fegyelmi hatóság oly magaviseletet állapított meg, amely hazafiatlan, az egyetemi tanári állás és tekintély követelményeibe ütközik, sőt az alperes az ellenséges állam érdekében való kémkedésben is gyanús, amely magatartása miatt az alperessel a tanártársai az érintkezést megszüntették és az alperest a hivatali állásából elbocsátották. A fellebbezési bíróság ítéletét az alperes úgy a lényállás megalkotása, mint pedig az abban foglalt tényeknek bontóokul elfogadása miatt panasszal támadta meg. Ez a panasz alapos. Az állandó bírói gyakorlat szerint az utóbb eljáró polgári bíróság a fegyelmi hatóságnak saját hatáskörében folytatolt eljárásának alakszerű helyességét nem bírálhatja felül és köti Őt a fegyelmi hatóság jogerős ítéletében történt az a megállapítás, hogy a határozatban megjelölt tényeket a fegyelmileg elítélt elkövette. Nem vonatkoztatható azonban ez, az ügyet a fegyelmi hatóság elé terjesztő jelentésben, valamint a fegyelmi ítéletet felterjesztő kísérő iratban megemlített tényállításokra, mert ezeknek a jelentéseknek a tartalma nem ítélt dolog, az ezekben felhozott tények csak úgy és akkor jöhetnek figyelembe, ha bebizonyíttatnak. Téves ezért a fellebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy tényállásának a megalkotásánál az említett kísérőiralok tartalmát is figyelembe vette. Az ügy elbírálásánál ennélfogva az az irányadó, hogy a jogerős fegyelmi határozatban az alperes terhére általa elkövetett cselekedelekül az van megállapítva, hogy az alperes akkor, amikor az Erdélyt megszálló román halóságok a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem intézményeit elfoglalták, a román hatóságokhoz a Kolozsvárott létesítendő román egyetem egyik tanszékének elnyeréséért folyamodott és hogy a román hatóságokkal gyakori érintkezést tartott fenn. Kétségtelen ugyan, hogy az alperesnek fentebb részletezett magaviselete, különösen az elkövetés idejében volt viszonyok között, a hazafias érzést sértette, de sem a fegyelmi bíróság, sem pedig a felettes hatóságként eljáró vallás- és közoktatásügyi