Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

132 Magánjogi Döntvénytár. költség 60%-a ulolsó részletének 1927. év január 2-ika helyett január 4-én illetőleg 18-án való teljesítésével utólagos teljesítési határidő engedélyezése és megintés nélkül is késedelembe esett. Ez okból alperest alaptalan felülvizsgálati, felperest pedig a fellebbezési bíróság ítéletének indokai ellen irányuló alaptalan csatlakozási kérelmével elutasítani és alperest, mint aki az ítélet egész terjedelme elleni felülvizsgálati kérelmével vesztes lett, tekintettel arra, hogy a felperes csatlakozási kérelme csupán az indokok ellen irányult és külön költséget nem okozott, a sikerre nem vezetett felülvizsgálati eljárás költségében a Pp. 508. és 543. §-ai értelmében marasztalni kellelt. = Ad II. Jogvesztés kikötésére I. Mjogi Dtár IX. 54., 83. ; XVI. 6. és PHT. 462. 87. Az ajándékozó azzal, hogy a megajándékozott megbüntetését büntető főtárgyaláson nem kívánta, a megajándékozott durva hálátlanságát nem bocsátotta meg. (Kúria j928 márc u p y 9213/1926 sz ) Indokok: Zsarolás vétsége miatt vádolt alperes és három társa elleni bűnügyben a szegedi kir. ítélőtáblának mint fellebbezési bíróságnak B.. 2032/17/1922. szám alatt hozott jogerős ítélete szerint, az alperes, G. P.-né, K. M. és W. A. társaival együtt 1921. évi június hó 14. napján G. Pál felperest abból a célból, hogy G. P.-né Cs. T.-nek jogtalanul vagyoni hasznot szerezzenek — azzal az erőszakkal kényszerítellék a tehene és a bornyúja elvitelének a tűrésére, hogy együttesen lefogták — G. P.-né Cs. T., K. M. és az alperes karóval és ostorral ütötték, mely testi bántalmazások folytán a felperes nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Ebből az itt is irányadó tényállásból a fellebbezési bíróság helyes okfejtéssel döntött akkép, hogy az alperes a fent leírt cselekményével, a felperessel szemben oly durva hálátlanságot követett el, amely alkalmas az 1914. évi február hó 19. napján a felperes, mint ajándékozó és az alperes, mint megajándékozott közi létrejött ajándékozási szerződés joghatályának a megszüntetésére. Helyes okfejtéssel döntötte el a fellebbezési bíróság azt is, hogy a felperes az által, hogy a kir. törvényszéknél tartott büntető főtárgyaláson, a testi sértés miatt az alperes megbüntetését nem kívánta, az alperesnek a durva hálátlanság alapjául szolgáló bántalmazást meg nem bocsátotta. A megbocsátás nem következik abból a körülményből sem,