Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvény tán. 107 72. Ha a nő különclése kenyérkereset céljából, tehát a nő hibáján kívül következett be, a férj ideiglenes nötartásdíj fizetésére kötelezhető. (Kúria 1928. máj. 9. P. H. 7546/1927. sz.) Indokok : A meg nem támadóit és ezért a Pp. 534. §. erielmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a peres felek Olaszországban laktak együtt és innét 1925. március 20-án kelt levélben arról értesítette az alperes a felperes fivérét, hogy válni fog. Ez 'azonban nem következett be, mert a (elek 1926. február haváig együtt éllek. A felperes szerint ezután a férjével Budapesten lakott, ahonnét az alperes Kelebiára került, míg a felperes Budapesten maradt. Meg nem támadottan megállapította a fellebbezési bíróság azt is, hogy Kelebiáról az alperes válaszul oly tartalmú levelet írt a felperesnek, amely szerint meglepődött, hogy a felperes beteg volt; elsején utána néz, hogy pénzt küldhessen: a felperes meglátogatását és szőlő küldését igéri. A fellebbezési bíróság ebből a tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy nincs bizonvítva, hogy a felek különélését az alperes okozta es 12 v a keresetnek jogalapja nincs. A felperesnek ez ellen emelt panasza alapos. Az anyagi jog szerint ugyanis a férj az önhibáján kívül külön élő feleségét is eltartani köteles. A kir. Kúria megítélése szerint az alperesnek fentebb ismertetelt levelének tartalmából arra lehet következtetni, hogy a leiperesnek az az előadása való, amely szerint a peresfelek különélése kenyérkereset céljából következett be. A felperes különélése így önhibáján kívül állott be és mert, amint nem vitás, az alperes a felperes megélhetéséről nem gondoskodik, jogszerű a felperesnek az az igénye, amely szerint az alperestől tartásdíjat követel. A fellebbezési bíróság ítéletét ezért meg kellett változtatni és az alperest ideiglenes nőtartási díj fizetésére kellett kötelezni. A tartásdíj mennyiségét illetően a kir. Kúria figyelemmel volt egyrészt arra, hogy a bemutatott szegénységi bizonyítvány szerint a felperes vagyontalan és keresete nincs; másrészt pedig hogy az 1927. december l-jét megelőző időre a tartásdíjnak nagyobb összegben való megítélése az alperes anyagi tönkrejutását eredményezné és hogy az alperesnek, a nem kifogásolt H) alatti levél tartalma szerint, havi 240 pengőből és bútorozott szoba használatából álló javadalmazása van, amiből az 1927. december 1-élől a rendelkező rész szerint megállapított s a felperes eltartására fellétlenül szükséges tartásdíjat a nélkül fizet-