Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)
vm Tartalommtiiató. tartásdíj fizetése alól mentesüljön. — III. Nincs oly jogszabály, hogy pusztán a szüléssel járó fájdalom általános címén a természetes anya külön fájdalomdíjat igényelhetne. (P. TIT. 87191926.) 23 Szülők és gyermekek jogviszonya. 10. II. Az atya gyermekétől csak akkor nem követelheti az eltartást, ha atyai kötelességeit szándékosan és stilyosan oly mérvben sértette, hogy ez az atyai hatalomtól való megfosztására is alapul szolgálhatna, avagy oly cselekedetet követett el, mely az öröklésből való kitagadásra. is okul szolgálhatna. — III. A leszármazók a vagyontalan és keresetképtelen szülők eltartására abban az esetben kötelesek, ha erre vagyoni viszonyaiknál fogva képesek és pedig vagyoni viszonyaiknak megfelelőleg a tartásra szoruló szülőt oly ellátásban kell részesíteniök, mely által annak elsőrendű életszükségletei fedezetet nyernek és ha a tartásra kötelezettek többen vannak, az eredetileg természetben járó tartás pénzbeli egyenértékét kötelesek vagyoni viszonyaik arányában viselni. — IV. A szülőtartás feltétlen kötelezettsége alól rendszerint még a vagyontalanság sem mentesíti a tartásra kötelezettet, mert a tartási kötelezettség alapjául nemcsak a kimutatható tényleges állományú s rendes hozamot biztosító vagyon, hanem a keresetképesség s rendes kereseti s jövedelmi viszonyok is szolgálnak. — V. Az eltartáshoz való jogról a jövőre nézve lemondani nem lehet. (P. III. 8263/1926.) 9 20. I. A vagyontalan gyermek szülője köteles mindenét megosztani gyermekének fenntartása céljából. — II. A gyermeket a szülőtartás csak annyiban terheli, ha erre illő megélhetésének veszélyeztetése és vagyonállagának feláldozása nélkül képes. (P. III. 5181/1927.) 25 27. Jogszabály, hogy a férj — családfői kötelességéből kifolyólag — a háztartásába beleegyezésével került vagyontalan, semmiféle jövedelem felett sem rendelkező és keresetképtelen kiskorú mostohagyermekét is sajátjából eltartani, valamint neveltetni köteles, ha annak eltartásáért és neveltetéséért a gyermek édesanyja vagy más harmadik személy kifejezetten kötelezettséget nem vállalt. (P. I. 2976/1927.*) 35 28. I. A házasfelek házasságának felbontása esetében az a szülő, aki gyermekét saját szerződési elhatározásánál fogva nem tartja magánál s e jogi helyzeten hosszú időn, 15 éven át. a gyermek nagykorúságának most bekövetkezett idejéig változtatni nem kívánt, olyannak tekintendő, mint aki annak követeléséről, hogy a tartást reászorulás esetén az ily gyermek részére természetben szolgáltathassa, maga eltekintett. — II. A szülő tartási kötelezettsége addig tart, míg arra a gyermek reászorul s így a szülőnek a vérségi viszonyon alapuló tartási kötelezettsége a gyermek teljeskorúvá váltával nem szűnik meg és a betegsége következtében keresetképtelen és vagyontalan nagykorú gyermeket is köteles a szülő eltartani. — III. A szülők közt a gyermek elhelyezésére és tartására létrejött megállapodás a gyermek-