Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

98 i Magánjogi Döntvénytár. szolgálhatna alapul, hogy pénzügyminiszteri osztálytanácsosi fizetése a szerződés keltezése óta mennyiben növekedett, valamint nem helytálló az a felülvizsgálati érvelése sem, hogy felperes is jövedelmet hajtó megfelelő foglalkozást keresni és folytatni volna köteles. A fellebbezési bíróság által a perbeli adatok és különösen magának az alperesnek felhívott saját előadására is alapított ténymegállapítása szerint alperesnek 1927. évi keresete és illetőleg jövedelme 20,000 P-re emelkedetl, amely jövedelem az 4928. évre mintegy 10,000 P-vel növekedni is fog. Ezt a tényállást felek nem támadták meg, így azt a Pp. 534. §-a értelmében itt is irányadónak kell elfogadni. Az előadottakra és arra való figyelemmel, hogy a megélhetés szükséges eszközeinek a megszerzése is az előzően folytatott tartásdíj felemelése iránti per eldöntése óta — az általános és még most is emelkedő irányzatot mutató drágulási folyamatra való tekintettel — mind több és több költséget igényel: kétségtelenül helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint felperesnek az előző perben felemelt tartásdíját, a Pp. 413. §-a értelmében újból fel kell emelni. A tartásdíj felemelésének értékhatárát — a fentebb előadottak figyelembe vételével is — a felek között létrejött és fentebb említett szerződés szabja meg, azaz felperes tartásdíját magasabb összegre, mint amelyet 300 magyar koronának az 1916. évi február 28-ik napján volt valóságos belső értéke képviselt, felemelni nem lehet. Az említett szerződés létesítése idejében az az 1916. évi február hó 28-ik napján 300 magyar korona : 198*60 svájci frank, 198 60 svájci frank pedig kikerekítve: 209*56 aranykorona, illetőleg 256 P 33 fillér értékének felelt meg. Tekintettel azonban arra, hogy a nélkülözhetetlen szükségleti cikkek ára a szerződés létesítésé', követő időben általánosságban a köztapasztalat szerint legalább is 100%-al emelkedett, a kir. Kúria figyelemmel a feleknek fentkiemelt vagyoni és kereseti viszonyaira, felperes végleges tartásdíjának havi összegét a fellebbezési bú *oság által megállapított 400 pengő helyett 450 pengőre emelte fel, de csakis a folyó évi április hó 14-ik napjától kezdődően azért, mert a kir. Kúria által felemelt tartásdíjnak az ezt az időpontot megelőző időre eso összege az alperest méltánytalanul sújtaná. Az itt fel hozottaknál fogva azonban helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, melynél fogva alperest a jelen tartásdíj felemelési kereset beadása napjától kezdve 1928. április hó 14-ik napjáig terjedő időre havi 400 P-ben állapította meg;