Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

46 Magánjogi Döntvénytár. A bírói gyakorlat a villamos vasulak ellen érvényesített hasonló követelésekre nézve az említett 9. §-t már régebb idő óta kifejezetten alkalmazza is. (P. H. T. 558. sz.) Az úgynevezett tárgyi felelősség körében egyébként újabb jogfejlődésünknek is általában ez az iránya, ami kitűnik abból, hogy a légi közlekedésről törvényes felhatalmazás alapján kiadott 10,270/1922. M. E. sz. rendelet 19. §-ának utolsó bekezdése ugyancsak három évi elévülési határidőt állapít meg. A kir. Kúria adott esetben a fentiek értelmében számítandó elévülést, amelyet alperes kifogásaként érvényesített, megállapítandónak találta. A baleset ugyanis 1918. április hó 7-én történt, a kezdődő elévülés azonban a korábbi perben 1919. november 8-án beadott kereset folytán félbeszakadt. A korábbi perben az eljárás amiatt, mert az 1921 május hó 4-ik napjára kitűzött tárgyaláson egyik fél sem jeíent meg, a megjelölt naptól kezdve szünetelt és mivel az elmulasztott tárgyalási határnaptól számítva, három év letelt, a per a Pp. 446. §. utolsó bekezdése értelmében 1924. május hó 4-én megszűnt. Az eljárás szünetelése esetén a félbeszakadt elévülés az elmulasztott tárgyalási határnaptól számítva újra kezdődik. (P. H. T. 99. sz.) tehát adott esetben 1921 május 4-től számítva úgy, hogy a három évi elévülési határidő 1924 május hó 4-én, a jelen perbeli kereset beadása előtt letelt, mert felperes olyan körülményeket nem hozott fel, amelyek a korábbi per szünetelése és a jelen kereset beadása közötti időben az elévülésnek nyugvását vagy félbeszakadását vonták volna maguk után. Téves ezek szerint a fellebbezési bíróság amaz álláspontja, hogy az elévülés újból való megkezdését nem az elmulasztott tárgyalási határnaptól, hanem a per megszűnte napjától találta számítandónak és minthogy a jelen perbeli kereset beadása napján (1925 március 19.) a kártérítési követelés már elévült s alperest kártérítési kötelezettség többé nem terheli, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni, a keresetet elutasítani és a pervesztes felperest a Pp. 543., 508. és 426. §-ai értelmében az összes költségek megtérítésére kötelezni kellett. = Ad I. A hajózási vállalat tárgyi felelősségére 1. Mjogi Dtár XIII. 19. és 89. — Ad II. A rövidebb elévülés kiterjesztése a közúti vasútra (PHT. S58. — Mjogi Dtár XI. 57.) törvénymagyarázat; itt már analógia juris esetéve állunk szemben. Három évi elévülés kiterjesztése gépkocsitartóra, I. köv. sz. 30. /. A bírói gyakorlat a gépkocsi üzembentartóját vétkessége nélkül is terhelő kártérítési felelősségre nézve általában azokat a szabályokat alkat-