Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Maiján jogi Döntvénytár. kártérítés helyett a megítélt tőke után csupán a törvényes késedelmi kamatot ítélte meg. = A kir. Kúria törvénymagyarázata különösen figyelemreméltó, mert az 1925:XXXVII. t.-e. ugyancsak ohan időben hosszabbította meg az 1923 : XXXIX. t.-c. hatályát, amikor pénzünk értékstabilitása már helyre állt. A Kúria mindenképpen odahajlik, hogv a kamatviszonyok terén a kivételes jelenségeket kiküszöbölje, v. ö. e részben" Mjogi Dtár XVIII. 24., 84-; XIX. 75. és fent 3. és 4. sz., valamint a köv. 28. sz. esetlel. L. a valorizációval és az 11)23 : XXXIX. 1. -c.-kel kapcsolatos kamatkérdésekröl Blau György Valorizációs joggyakorlatunk 1927-ig 56—60. I. 28. A gazdasági viszonyok állandósulására tekintettel a kir. Kúria most már örökjogi viszonyból járó követelés után is újból 5%-os kamatot ítél meg, és pedig a lejárat napjától. (Kúria 1927. febr. 4 0. P. I. 1892 1926. sz.) Indokok: A felértékelt tőke ulán kamatot a kir. Kúria azzal az indokolással, hogy a követelés átértékelésével a már lejárt kamat is kielégítettnek veendő, ezideig csak az ítélet napjától kezdve állapított meg a kamatlábat, viszont az 1923: XXXIX. t.-c. 2. §. 2. bekezdés és 3. §-a alapján mérsékelten 8, utóbb 7%-ban állapította meg. Minthogy azonban a gazdasági viszonyok újabban ismét, még pedig lényegesen javultak és a normális állapotok felé közelednek, teljes értékű valutánk van, a pénzintézetek ingatlanra, különösen földbirtokra hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtanak, a kir. Kúria elérkezettnek látja az időt arra, hogy az utóbbi s csupán csak a súlyos gazdasági viszonyok által indokolt gyakorlattal szakítva, azt a régi általános jogszabályt alkalmazza, hogy a kamat, még pedig a törvényes 5% kamat, és örökjogi viszonyból származó követelés ulán is a lejárat napjától kezdve jár és állapítandó meg. Ez a lejárati idő a jelen esetben ugyan korábbi időre esik, de mert a felperes kamatot csak a keresettől kezdve kért, ennél korábbi időtől részére kamat nem volt megítélhető. = Ugyanígy Kúria Rp. I. 3059/1920.: «A kir. Kúria a pénzünknek a gazdasági viszonyok változásával bekövetkezett romlása folytán az örökösödési és családi jogviszonyból származó pénzkövetelések átértékelésénél a kamat megítélésének kérdésében azt az álláspontot foglalta el, hogy az ítélet hozatala előtt letelt időre kamatot nem ítélt, mert a követelés átértékelésénél ezt figyelembe vette és kiegyenlítettnek tekintette. Az ítélet hozatalának napjától pedig figyelemmel az 1923:XXX1X. t.-c. 2. és 3. íi-aira a törvényesnél magasabb" kamatot, előbb 8%, utóbb a gazdasági élet javulásával 7% kamatot állapított meg. — Tekintetlel arra, hogy a gazdasági viszonyok tovább javultak és teljes értékű új valutánk van, s így a gazdasági élet a normális viszonyok felé halad, a kir. Kúria elérkezettnek látja az időt, hogy a kamat tekintetében is a normális álla-