Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 25 Indokok: 1. Gróf Forgách Istváu örökhagyó az 191 i. augusztus lió 10-én alkotott végrendeletében a nagyszalánci uradalom birtoklását a Forgách névhez óhajtván kötni, akként rendelkezett, hogy ha elhalt Sándor nevű testvérének akkor még hajadon leánya — a felperes (báró Waldbott-Bossenheim Kelemenné szül. gróf Forgách Erzsébet) — férjhez megy s házasságából oly fiu gyermek származik, aki a Forgách nevet felveszi úgy, hogy azt elől használja, akkor ez a fiú legyen általános örököse s ez örökölje összes ingó- és ingatlan vagyonát, ha pedig ez az eshetőség be nem következnék, akkor a család másik ágához tartozó Forgách Károlynak házasságából még származható fiúgyermek, ilyennek nem létében pedig ugyancsak a család ezen utóbbi ágához tartozó alperes (dr. gróf Forgách Balázs) vagy ennek törvényes fiu örököse legyen az általános örökös: ha pedig ezen örökösödési módozatok egyike sem teljesülhetne, vagyonából a nagyszalánci uradalmat a Felsőmagyarországi közművelődési egyletnek hagyta, a mándoki uradalom, az erdélyi birtok és a kassai palota őt illető része tekintetében pedig akként rendelkezett, hogy azon egyenlő részben a felperes és Margit nevű nővérének leánya gróf Lónyai Pálma osztozzanak. Intézkedik a végrendelet arra nézve is, hogy az összes ingó- és ingailan vagyon a halála mán ideiglenesen a felperes birtokába menjen át, aki mint ideiglenes örököse köteles lesz a végrendeletben megnevezett hagyományosokat kielégíteni. Az örökhagyónak 1916. évi február hó 29-én halála után vita támadt az érdekelt felek között a tekintetben, hogy a hagyaték tulajdona a végrendeletben említett öröklési esetek beálltáig kinek adassék át. E tekintetben egyfelől gróf Forgách Margit és a felperes, másfelől az alperes között az 1918. évi július hó 6-án kelt B) alatti ((Kötelező megállapodás*) jött létre, mely szerint gróf Forgách Margit és a felperes hozzájárulnak ahhoz, hogy az örökhagyó hagyatékához tartozó ingatlanok — a mándoki birtokból a hagyatékhoz tartozó jutalék kivételével — örökösödés jogcímén az alperes tulajdonául kebeleztessenek be a felperes haszonélvezeti jogával terhelten azzal a további korlátozással és bontó feltétellel, hogy ez a tulajdonjog megszűnik, mihelyt a végrendeletben felsorolt és az alperes öröklését kizáró valamelyik utóöröklés esete bekövetkezik ; a mándoki uradalomnak a hagyatékhoz tartozó Vs része a végrendelet félretételével törvényes örökösödés jogcímén gróf Forgách Margitot és a felperest illesse, akik e vagyonrészből az alperesnek 500,000 K-t tartoznak fizetni. E megállapodásban megegyeztek a felek abban is, hogy a felperes netán születendő fia öröklésre csak abban az esetben legyen hivatva, ha a gymesi és gáchi gróf Forgách név viselésére lesz jogosult, a végrendeletben kikötött 25 év pedig a végrendelet keltétől számittassék. Kikötötték továbbá, hogy amennyiben a hagyatékban összes érdekeltek a megállapodáshoz hozzá nem járulnak s a gondnokoltak képviseletére illetékes gyámhatóságok azt kötelezőleg el nem fogadják, a megállapodás érvénytelennek és joghatálytalannak tekintendő. Később 19IS. évi november havában a felperes és gróf Forgách Margit kezdeményezésére ügyvédjeik útján lárgyalások indultak meg az iránt, hogy az alperes az említett B) alatti megállapodás félretételével hajlandó lenne-e a végrendeletben biztosítóit jogokról lemondani, s ha igen, mily anyagi előnyök ellenében. E tárgyalások az 192.'}. évi november hó 2:s-án kötött egyességgel nyertek befejezést. E szerint az 1918. évi november hó 2ü-án kelt E) alatti ((Ajándékozási szerződés»-sel a felperes átruházta az alperesre a mándoki uradalomból a gróf Forgách Lászlótól örökölt s javára már korábban tulajdonul bekebelezett */» illetőségnek V12 részét (ami 2500 holdnak felel meg) s az alperes átvállalt a Magyar Földhitelintézet javára bekebelezett tartozásból 500,000 K-t, gróf Forgách Lászlóné pedig lemondott az átruházott ingatlanhányadra bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jogáról. Az ugyanazon napon kelt E) alatti ((Tulajdonközösségmegszüntetési szerződés» intézkedik aziránt, hogy az említett E) alatti szerződés