Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. II nem tehelte magáévá, már csak azért sem, mert az a szabály, hogy a kötelesrész minden tehertől, tehát a haszonélvezettől is mentesen illeti meg a kötelesrészre jogosítottal, csak az örökhagyónak a kötelesrészt sértő intézkedése esetében nyer alkalmazási, a jelen esetben pedig H. Ambrus örökhagyónak ily intézkedéséről a perben szó nem volt. A harmadrendű alperes volt férje H. Antal mint H. Ambrus örökhagyó törvényes egyenes leszármazója, az ideigl. törv. szab. 16. §-a értelmében kétségkívül jogosítva volt per úlján kérni, hogy az édesanyjának (a felperesnek) özvegyi joga az illő eltartás mértékére korlátoztassék. Kérdés, hogy a harmadrendű alperes mint férjének, H. Antalnak végrendeleti örököse jogosítva van-e férje említett jogán a felperes özvegyi jogának megszorítását kérelmezni ? Az ideigl. törv szab. 16. §-a az örökhagyó szülő és a leszármazó örökösei közölt fennálló legszorosabb családi kapcsolatot szemelőtt tartva csak a leszármazó örökösnek adta meg az özvegyi jog megszorításához való jogot, ezzel a leszármazó örökösre bízva azt. hogy kívánja-e a szülő (nagyszülő) özvegyével szemben e jogot igénybe venni. Erre való tekintettel a kir. Kúria jogi felfogása szerint egymagában a leszármazó örökös halálával a megszorítási jog még nem száll át az ő törvényes vagy végrendeleti örökösére, aki nem egyúttal az ő lemenője is. • Amikor ugyanis a leszármazó örökös — a szülő (nagyszülő) iránti érzelmi, erkölcsi vagy egyéb tekintetekből — az özvegyi jogot korlátozni nem kívánta, akkor nem engedhető meg, hogy a leszármazó örökös feltehető intenciójával kerüljenek ellentétbe* az özvegyi haszonélvezet megbolvgatásával éppen azok, akik utána törvény vagy végrendelet alapján örökölnek. Mindazonáltal a kir. Kúria az özvegyi jog megszorítása iránti jogot nem tekinti a leszármazó örökös legszemélyesebb jogának. Abban az esetben, ha a leszármazó örökös az özvegyi jogot akár egyességgel, akár bírói ítélettel megszorította, az egyesség illetve bírói ítélet hatálya az ő jogutódaira is kihal, sőt amennyiben a leszármazó örökös pert telt folyamaiba az özvegyi jog megszorítása iráni s annak befejezésében őt a halál gátolja, halála után már az ő jogán az ő örököse is érvényesítheti a megszorítás jogát. Megengedhetőnek tartja a kir. Kúria azt is, hogy ha a leszármazó örökös az özvegyi joggal terhelt örökséget avagy az ahhoz tartozó egyes vagyontárgyakat akár élők közötti ügylettel, akár halál-esetre szóló intézkedéssel másra ruházza, az átruházás tárgyát tevő örökségre illetve örökségi vagyontárgyakra vonatko-