Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

XII Tartalommutató. Lap telekkönyvből kitűnik, hogy a zálogjog alapja vételárhátralékkövetelés. (P. VT. 82(56/1926.) 71 46. Az eladó a vételárat vagy vételárhátralékot annak a szerződéskötés idejében volt értékében követelheti (P. II. 4724/1926.) "0 32. Visszajáró vételár esetében is az átértékelés mérvének a megállapításánál figyelembe kell venni nemcsak a pénznek, hanem az ingatlanoknak időközi értékhullámzását és azt is, hogy az eladó a legtöbb esetben nem tudta s a vétel létre r.em jötte esetén a vevő sem tudta volna a vételárként szereplő pénzösszeget teljes értékével átmenteni (P. V. 1210/1926.) 49 45. Magánjogi szerződéssel alkalmazott gazdatiszt nyugdíjának átértékelésére az 1926 : XVI. t.-cikket kell alkalmazni és e tör\ény 11. §. értelmében az átértékelésre irányadó mértéket a renJes bíróság állapít ja meg, az ugyan e §. utolsó bekezdésében foglalt alapelvek figyelembe vételével (P. II., 6095/1925.) 70 88. A visszavonási jog kikötése nélkül folyósított nyugdíjtermészetű kegydíj az 1926. évi XVI. t.-c. 1. §-a értelmében átértékelve követelhető (P. II. 8526/1926.) 139 89. II. Megbízás teljesítése céljára átvett, de fel nem használt pénzösszeg méltányos átértékelése (P. III. 5872/1926.) . . . 147 1. A 87. számú polgári döntvény meghozataláig lejárt részletekre ez a döntvény nem alkalmazandó (P. VI. 7646/1925.) ... 1 33. Minthogy a hagyatéki ingatlanoknak az örökhagyó halála idejében volt magas forgalmi értéke még a pénzromlással függött össze és lényegesen meghaladta azok valóságos értékét : a kir. Kúria a kötelesrész összegét megfelelően leszállította, az öröklési jogviszonyok rendezésében szem előtt tartott egyenlőség és kiegyenlítés elvénél fogva (P. I. 5693 '1926.) 50 56. I. Bárha a kir. Kúriának az öröklési jogon alapuló pénzkövetelések átértékelése terén követett gyakorlata szerint a pénz értékcsökkenéséből folyó vagyoni hátrány a felek közt rendszerint méltányosan megosztandó, az adott esetben a vagyoni hátrány megosztásánek s az átértékelés mérséklésének nem látta helyét azért, mert az alperesek nemcsak az átruházott ingatlanok állagának megszerzésével, hanem azzal is igen jelentékeny vagyoni előnyhöz jutottak, hogy a nekik ajándékozott tekintélyes vagyon hasznait az ajándékozástól az örökhagyó haláláig lefolvt huzamos időn át élvezték. (P. 1. 8103/1926.) * 87 57. örökségkiegyenlítő tőke átértékelését nem gátolhatja az a körülmény .hogy a hitelező az adóstól a keresetindítás előtt fizetett összegeket jogfenntartás nélkül fogadta el, mert a kérdéses összegekkel csak résztörlesztés eéloztatván, az átértékelés érvényesítéséhez jogfenntartás nem is szükséges. (P. I. 5231/1925.) 89 79. II. Örökrész megváltásául a kiskorúak javára fizetett összeg felértékelését nem zárja ki az a körülmény, hogy az összeg jocfenntartás nélkül gyámpénztári kezelésbe vétetett (P. I. 8075/1925 129 40. özvegyi tartás megváltásául kikötött évjáradék felemelése nem átértékelési alapon, hanem tekintettel a tartás jogi természetére (P. I. 8378/1926.) 64