Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

130 Magánjogi Döntvénytár. a kk. felperesek érdekét védő jogfennlartás nélkül részükre gyámpénztári kezelésbe vétetett. Bár a felperesek követelése csak özv. M. Jánosné halála ulán válik esedékessé, mivel a perben nincs adat arra, hogy a teljesítési határidő kikötése nemcsak az adós, hanem a hitelező javára is történt, az alperes az árvaszék felszólítására, noha arra kötelezve nem volt, teljesíthetett, amint teljesítése a per adatai szerint vissza nem is utasíttatott. A 2500 K-nak felhívásra történt fizetése az összeg egyéb rendeltelésének megjelölése nélkül csak a követelés kiegyenlítését célozhatta, miért is annak jogfennlartás nélkül gyámpénztári kezelésbe vétele következtetést enged arra, hogy az alperes a teljesítés által kötelezettségének teljesen megfelelt; holott 1910. és 1911-ben aranyértékű korona mellett kötelezvén magát 1800 K fizetésére, az 1923. április hóban fizetett 2500 K az aranykorona akkori árfolyama szerint már csak 2 K 92 f. aranykorona értéket képviselt s a kir. Kúriának örökösödési ügyekben követett állandó gyakorlata értelmében a pénzromlás folytán a követelés átértékelésének van helye, s így az 1923. április havában fizetett 2500 K az aranyérték alapon vállalt 1800 K tartozás kiegyenlítését az 1877 : XX. tc. 113. §-ának utolsó bekezdésére tekintettel az öszszegnek gyámpénztári kezelésbe vétele dacára sem eredményezhette. Ennélfogva jogosan kívánhatják a felperesek annak a megállapítását, hogy követelésük kiegyenlítést nem nyert, mert erre nézve özv. M. Jánosné haláláig bizonytalanságban nem hagyhatók. Azért a fellebbezési bíróságnak a keresetnek helyet adó ítélete a Pp. 130. §-ának rendelkezésével ellentétben nem áll. A 2500 K fizetés elfogadása következtében azonban szükségessé vált annak a megállapítása is, hogy ezzel a teljesítéssel az alperes a tartozásából mennyit törlesztett, ezért a kir. Küria a fellebbezési bíróság ítéletének a rendelkező rész értelmében való helyesbítésével azt mondta ki, hogy az alperes 2*92 aranykorona résztörlesztést teljesített; annak elbírálásába azonban, hogy az alperes egész tartozása jelenleg mily összeg fizetésével egyenlíthető ki, nem bocsátkozott, mert a felperesek követelése még nem esedékes és az összeg megállapítása iránt kereseti kérelem nem terjesztetett elő. = Ad I. Grosschmid Fejezetek I. 75. §., Ptk. tvjav. 863. §. — Ad II. L. Rlau György: Utólagos valorizáció, Kereskedelmi Jog 1927. okt. sz. 80. /. A U20/1918. M. E. sz. kormányrendeletnek az a célja, hogy az ingatlanok kellő megfontolás nélkül el ne idegeníttessenek s e cél elérése érdekében