Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

114 Magánjogi Döntvénytár. irányult, hogy az alperesnek átadott pénzén megszerzendő ingatlanok fele részben őt és a másik fele részben az alperest illessék meg tulajdonjoggal, a fellebbezési bíróság azzal az ítéleti döntésével, hogy az elsőbírósági ítélet részben való megváltoztatásával a keresetet a per tárgyává lett ingatlanok fele részére nézve elutasította és az alperest illető fele részre a birtokbaadásra irányuló viszontkeresetnek helyt adott, az anyagi jogot nem sértette meg. Felperes megtámadta a fellebbezési bíróság ítéletét azon az alapon is, mert a fellebbezési bíróság a fellebbezési eljárás rendén megszerzett bűnügyi iratok adataira tekintettel nem állapította meg azt, hogy az alperes a felperessel szemben elkövetett többrendbeli bűncselekményei folytán a felperestől kapott ajándékozásokra nézve érdemtelenné válván, az ingatlanokat meg nem tarthatja, hanem azokat az ajándékozó felperesnek visszaadni tartozik és így a viszontkeresetnek már ebből az okból sincsen jogos alapja. Ez a támadás sem vezetett sikerre, mert az ajándékozás az irányadó tényállás szerint a házasságon kívüli együttélés okából tehát a jó erkölcsbe ütköző célból történt és így a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, hogy az ajándékozásnak érdemetlenség okából való megtámadását külön tárgyalás alá sem vette, mert ez a kérdés is a jó erkölcsbe ütköző viszonyból keletkezett jogvita keretébe tartozik és így érdemi bírói elbírálásban nem részesül. = Bilaterális turpitudo, I. Ptk. Ivjav. 1510. Mjoíd Dtár XIX. 37., XVII. 4., XV. m., XIV. 25., 26.; XIII. 44. 70. /. A H. T. 30. §-a 2. bekezdése értelmében a törvény parancsoló rendelkezése ellenére nem polgári tisztviselő előtt történt kötés a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak. Ezen még az a körülmény sem változtathat, hogy az esküvő idején a szerb megszállás miatt a házasságnak a polgári tisztviselő előtti megkötése esetleg akadályba ütközött. — //. A házasságon kívüli nemi viszonytól miben sem különböző ez a viszony alapjában a jó erkölcsökbe ütközőnek lévén tekintendő, annak létesítésére, fenntartására vonatkozólag s a fenntartás céljából a felek vala-