Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)
Magánjogi Döntvénytár. 83 mok alatt felvett ingatlanokat egészben és a 67. sz. betétben 843. és 844. hrszámok alatt felvett ingatlanok fele részét használja. A csatolt telekkönyvi betétek adataiból megállapítható, hogy az alperes által használt ezeknek az ingatlanoknak kiterjedése 4 kat. hold 932 négyszögöl. Minthogy pedig a kir. Kúria megítélése szerint az alperes megfelelő tartásának fedezésére a birtokában tartott ingatlanok legalább háromnegyed részének, vagyis 3 kat. hold 699 négyszögölnek jövedelme szükséges, másrészt a felperest illető özvegyi tartás biztosítása végett ennek a 3 kat. hold 699 négyszögölnek a jövedelmére nincs szükség, minthogy továbbá a felperes nem ellenezte, hogy az alperes az ő tartásának fedezésére a hagyatéki ingatlanok egyrészét használhassa, a kir. Kúria azt a rendelkezést találta megfelelőnek, hogy az alperes a birtokában tartott ingatlanok egynegyed részét adja a felperes birtokába. Ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletét az ingatlanok birtokáról rendelkező részében ily értelemben részben meg kellett változtatni. A felperes javára az egész hagyatékra kiterjedő özvegyi haszonélvezeti jog kebeleztetett be a hagyatéki ingatlanokra. Minthogy pedig a kifejtettek szerint az alperes mint a férjének örököse nem kérheti a felperes özvegyi jogának megszorítását, hanem csak az ő özvegyi joga alapján tartást igényelhet a hagyatéki vagyon jövedelméből, az özvegyi jogának megszűntével pedig a tartás egyenértékéhez való joga is megszűnik, az alperes nincs jogosítva a felperes özvegyi jogának telekkönyvi törlését kérni, minélfogva az ide vonatkozó alperesi panasz alaptalan. = Ad I. Özvegyi jog megszorítása a leszármazó örököse részéről Mjogi Dtár XVI. 88., XII. 127., ellenk. Dtár új f. XXXIV. 6. — Ad II. Két özvegyi jog összeütközése Dtár új f. V. 94., XXVIII. 30°2. 55. /. Honorácior férj főszerzői joga érdemetlenség címén sem szűntethető meg. — //. Az a körülmény, hogy a házastársak egyikének a házasságkötéskor különadóssága volt, a házasságkötés előtt szerzett ingatlan különvagyoni jellegét nem szűnteti meg, hanem csak arra ad jogot, hogy az alperes különvagyona a házasság megkötésekor volt adósságainak az összegével a közszerzemény javára apasztassék abban az esetben, ha ily közszerzemény van és a különvagyon tehermentesítésére a közszerzemény