Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

í>8 Magánjogi Döntvénytár. valamint arra való lekinlellel azonban, hogy a magvar korona értéke ma már állandósultnak tekintendő, a kir. Kúria a felperes erkölcsi épségében és ezzel közvetve vagyoni érdekkörében szenvedett jogsérelem kárpótlásául a fellebbezési bíróság által megítélt 120 q búza ellenértéke helyeit harminc millió papírkorona kártérítési összeg megítélését tartotta megfelelőnek, mint amely •összeg a felperes kereső és munkaképességének figyelembevétele mellett az őt ért erkölcsi hátrányokból eredő kárral megfelelő arányban áll, másrészt annak kifizetése az alperesnek társadalmi állásához mért megélhetését sem veszélyezteti. Ezek szerint felperesnek a kártérítés mérvét támadó panasza sem helytálló. = Magánjogi csábításról: Mjogi Dtár XVII. -23., XV. 70., XIII. í)9. Érdekes, hogy a Kúria a csábítás esetében megítélt hozománypótló kártérítést vagyoni és nem erkölcsi kár megtérítéseként fogja fel. Ugyanígy a feltűnő eltorzításért járó kártérítés esetében PHT. 538. — V. ö. Mjogi Dtár XIII. fel., XIV. 48., 49., XV. 80. 35. /. Bűncselekményből származó kártérítési kötelezettség esetén kármegosztásnak helye nincs. — //. Baleseti kártérítés is csökkent mértékben (75°/o) értékelhető át, ha ez az adott esetben a baleset körülményeire és a peresfelek vagyoni viszonyaira is tekintettel méltányosnak mutatkozik. (Kúria 1925 dec. 9. P. VI. 4058 1925. sz.) Indokok : lfj. K. József és K. Károly alperesek a büntetőbíróság jogerős ítéletével a Blkv. 310. §-ába ütköző, a felperes sérelmére gondatlanság állal elkövetett súlyos testi sértés vétségében bűnösnek mondattak ki. A Btkv. 311. §-ának a rendelkezése szerint tehát azt a kárt, mely felperesre a sérülésből hárult, felperesnek megtéríteni tartoznak tekintet nélkül arra. hogy özv. K. Józsefné alperes felperest az országos gazdasági munkáspénzlárnál baleset ellen biztosította s hogy a felperes sérülésének a felperes magatartása is oka volt, mert a biztosítási kötelezettség teljesítése a cséplőgép tulajdonosát sem mentesíti a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben, ha a cséplőgépnél alkalmazott munkás sérülését az ő gondatlansága okozta s mert büntetendő cselekményből származó kártérítési kötelezettség esetén a kár megosztásának helye nincs. A fellebbezési bíróság tehát az ifj. K. József és K. Károly alperesek kártérítési kötelezettségét jogszabálysértés nélkül állapította meg s alpereseknek a csatlakozási kérelme alaptalan.