Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)
Mayánjogi Döntvénytár. kívánta megszűntetni, nem lehet alkalmazni hasonszerűség útján az alperesek által érvényesített azt a jogszabályt, amely szerint, ha a végrendelkezőnek a végrendelkezés után törvényes öröklésre hivatott leszármazója születik, a végrendelet hatályát veszti. De elesik ennek a jogszabálynak az alkalmazhatósága főképpen azért, mert itt a végrendeletben kedvezményezettek ugyanazok, akik az utólagos házasság állal a végrendelkező törvényes gyermekeivé váltak. Vizsgálva az utóöröklési jog elévülésének az alperesek álla! vitatott kérdéséi, jogszabály, hogy a jog elévülése abban az időpontban kezdődik, amikor a jog érvényesíthetővé válik. Az ulóöröklési jog végrendeletben megállapított oly öröklési jog, amelynek beállta a végrendelkező elhalálozásán kívül még valamely feltétel vagy időpont bekövetkeztéhez van kötve. Az utóöröklési jog tehát tartalma szerint csak annak a feltételnek vagy időpontnak beálltával nyílik meg és válik érvényesíthetővé, amelyhez kötve van. Ezt megelőzőleg a kinevezett utóörökösnek nem az utóöröklési jog érvényesítéséhez, ami fogalmilag is van zárva, hanem csak az utóöröklési jog beállta esetére az utóörökléssel terhelt vagyon fennmaradásának biztosításához lehet esetleg igénye. Az adott esetben az utóöröklési jog beállta a magtalan eleiörökösök halálához van kötve. Ezekből következik, hogy az utóöröklési jog elévülését nem a végrendelkezőnek, hanem az előörökösnek elhalálozásától kell számítani. És itt nem lehet szó arról sem, hogy ha több előörökös után ugyanazok a személyek vannak utóörökösökül rendelve s ezek az egyik előörökös elhaltával az utóöröklési jogot nem érvényesítették, az elhalt előörökös halálával megnyílt utóöröklési jogra vonatkozóan megkezdődött s esetleg be is fejeződött elévülés az utóbb elhalt másik előörökös halálával megnyílt utóöröklési jogra vonatkozóan is hatályos lehessen — mert az utóöröklési jog minden előörökös után önállóan érvényesül. Ennélfogva azt, hogy N. Izabella grófnő halálakor, akinek hagyatékát — amint az a felek közölt nem vitás — törvényes öröklés alapján adták át az utána ulóöröklésre hivatottaknak, az ulóöröklési jog érvényesítése az erre hivatottak részéről valóban elmulasztottnak tekintendő-e, vizsgálni nem kell, mert ez a felperesek jogára az elévülés szempontjából nem hat ki. Nincs tehát jogi alapja az alperesek abbeli álláspontjának, hogy a N. Lajos gróf végrendeletében létesített utóöröklési jog általában, tehát a N. László gróf magtalan elhalálozásához kötött ily jog is — minthogy az öröklési jogot az arra hivatottak a
