Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 47 lett kiegyenlítve, ami csakis az alperes által Amerikából hozott pénzösszeg felhasználásával történhetett, mert arra nincs tényállás megállapítva, hogy a kiegyenlítés valamely más vagyonértékből történt volna, kétségtelen, hogy a kereseti ingatlanok olyan vagyont alkotnak, amelyeket alperes saját keresményéből, tehát a fentebbiek szerint közszerzemény fogalma alá nem eshető, külön vagyonából szerzett meg, ennélfogva azokra, avagy az azokat helyettesítő vételárrá felperesnek közszerzemény címén nincs törvényszerű igénye. A fellebbezési bíróság tehát az anyagi jog sérelmével állapította meg felperesnek közszerzeményi jogát a kereseti ingatlanok vételárának felerészére; így az alperes felülvizsgálati kérelmének idevonatkozó részében helyet kellett adni s a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével egészben el kellett utasítani. = Indokolt kivétel azon tétel alól, hogy a férjnek kereset végett puszta távolléte nem szakítja félbe a szerzeményi közösséget, mint pl. Mjogi Dtár X. 97. Elvileg ugyanúgy már Mjogi Dtár VIII. 169. és XI. 91. (a nő a férj távollétében mással ágyasságra lépett). Távollét fegyházbüntetés okából Mjogi Dtár VIII. 27. 30. /. Az ági öröklésre hivatottak mindegyike •a többitől függetlenül érvényesítheti ági öröklési Jogát. — //. Örökösödési perekben az örökösnek örököstársai közül csak azokat szükséges perbevonni, akik ellenében öröklési igényt kíván érvényesíteni. (Kúria 4925. dec. 1. P. I. 7092/1924.) A kii* Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet abból az okból, hogy a felperesek az összes örökösöket perbe nem vonták, elulasíthatónak nem találja; ehhez képest a fellebbezési bíróságot további eljárásra s a keresetnek érdemben való megbírálására utasítja. Indokok: A felperesnek, mint B. János örökhagyó egyik testvérének néhai P. Pálné szül. B. Eszternek gyermekei az alperes az (örökhagyó özvegye) ellen annak megállapítása iránt indítottak keresetet, hogy a hagyatéki vagyon ági eredetű, arra nézve az özvegyet öröklési jog nem illeti s így tűrni köteles, hogy ez a hagyaték a felpereseket illető örökösödési arányban az alperes özvegyi jogával terhelten részükre kiadassék. Minthogy az ági öröklésre hivatottak mindegyike a többitől függetlenül érvényesítheti ági öröklési jogát és örökösödési perekben az örökösnek örököstársai közül csak azokat szükséges perbe-