Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. keztetést vonja le, hogy az életközösség megszakítása nem a felperes, hanem az alperes vétkes magatartására vezethető vissza s hogy az alperes különélése nem jogos, minélfogva alperes terhére a H. T. 77. §. a) pontjában meghatározott bontó oknak az az első feltétele, mely a házastársnak szándékos és jogos ok nélkül való elhagyásában nyilvánul meg, az alperesi illetőleg fennforog. Hiányzik azonban jelen esetben a H. T. 77. §. a) pontjára alapított keresetnek a második előfeltétele, melyszerint alperes az életközösség visszaállítására kötelező bírói határozatnak igazolatlanul nem tett eleget, mert a nem vitás tényállás szerint alperes felperest egy külön lakásba hajlandó lett volna követni, felperes azonban ilyen lakást nem ajánlott, hanem egy oly lakásba hívta vissza az alperest, amelyben felperesen kívül ennek anyja, nővére, ennek férje és gyermeke laknak, ily lakásba pedig alperes az állandóan követett bírói gyakorlat szerint felperest követni nem tartozott. Ezekből az itt felhozott indokokból megfelel az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az a jógi döntése, melyszerint felperes a H. T. 77. §. a) pontjára a lapított keresetével elutasíttatott. = L. különösen Mjogi Dtár XV. 60., XII. 96., XI. 165. 28. A tartás követelésére jogosított nő szülei nem kötelezhetők leányuk eltartására s az a körülmény, hogy a nő szüleinek háztartásában él, a férjet nőtartási kötelezettsége alól fel nem menti. (Kúria 1925. dec. 3. P. HL 289/1925.. sz.) Indokok: A H. T. 97. §. értelmében, ha a bíró a felbontó ítéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel, a gyámhalóság a bírói határozattól eltérőleg intézkedhetik. A Pp. 180. 1. pontja értelmében pedig ha a kereset érvényesítése egyáltalán nem tartozik polgári útra vagy külön eljárásnak van fenntartva, ez oly pergálló körölmény, amelyet a Pp. 180. §. utolsó bekezdése és a Pp. 540. §. rendelkezése szerint az eljárás bármely szakában hivatalból kell figyelembevenni. Minthogy pedig a bíróság a peres felek közös kiskorú gyermeke elhelyezése és tartása felől a házasság felbontása tárgyában hozott ítéletben már határozott s a jelen pert felperes éppen a változott körülmények következtében a gyermektartásdíj felemelése iránt telte folyamatba, amely kérdés eldöntése a H. T.