Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

42 Mayánjogi Döntvénytár. 26. Ha a férjet az ő szülője előny ígéretével vagy hátránnyal való fenyegetés útján, avagy fondorlattal bírja reá arra, hogy feleségét jogos ok nélkül elhagyja, akkor a férjjel együtt felelős a nőtartás fizetéseért, hacsak ki nem mutatja, hogy a házasság megkötését ellenezte, illetve amennyiben arról később értesült, azt helytelenítette és az ellenzésre, illetve helytelenítésre a nő előéletére való tekintetlel alapos oka volt. T„ . (Kúria 1925. nov. 18. P. III. 7054/1924. sz.> fndokok: Felperes keresete arra irányul, hogy férje a másodrendű alperes ideiglenes nőtartásdíj fizetésében elmarasztaltassák, mert őt jogos ok nélkül elhagyta — férjének atyja az elsőrendű alperes pedig azon az alapon köteleztessék férjével egyetemlegesen a nőtartásdíj fizetésére, mert férjének atyja, akinek a házasság csak azért nem tetszett, mivel ő szegény leány volt — férjét itatással, birtok- (örökrész) kiadásának kilátásba helyezésével és kilRgadással való fenyegetés útján bírta reá arra, hogy őt áldott állapotában minden jogos ok nélkül elhagyja. A kir. Kúria jogi felfogása szerint a férj szülője nemcsak a fellebbezési bíróság ítéletében említett abban az esetben felelős a jogos okból különélő nő tartásáért, ha a vagyontalan férj a szülői házhoz a szülő beleegyezésével vitte a nejét s a férj tevékenységét a szülő vagyonban fejti ki. A szülő felelőssége a fiát kötelező nőtartásért nemcsak erre az esetre szorítkozik. Ha ugyanis a férjet az ő szülője előny ígéretével vagy hátránnyal való fenyegetés útján, avagy fondorlattal bírja reá arra, hogv feleségét jogos ok nélkül elhagyja, akkor a férjjel együtt felelős a nőtartás fizetéséért, hacsak ki nem mutatja, hogy a házasság megkötését ellenezte, illetve amennyiben arról később értesült, azt helytelenítette és az ellenzésre, illetve helytelenítésre a nő előéletére való tekintettel alapos oka volt. A kereset alapjául felhozott tények tehát valóságuk esetén okul szolgálhatnának arra, hogy a nőtartási díj fizetésére nemcsak a férj, a másodrendű alperes, hanem ennek atyja, az elsőrendű alperes is köteleztessék. Nem vitás, hogy másodrendű alperes a felperest 1924.; évi február hó 7-én jogos ok nélkül elhagyta. Elsőrendű alperes (az atya) kifejezetten tagadta a per során azt. hogy másodrendű alperest, a feleségének elhagyására ő biz-