Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Mayán jogi QörUvényUír. 15. A kártérítés nem valorizálandó azon az összegén jelül, amellyel a kárvallott elpusztult dolga helyébe mást szerezhet. (Kúria 1925. nov. 3. P. VI. 6553 1924. sz.) Indokok: Alperes a balesetből felperesre hárult kárt felperesnek a baleset után azonnal tartozott megtéríteni s ennek a kötelezettségének nem tett eleget. Alperes tehát, mint teljesítési késedelemben lévő adós felperesnek azt a kárt is megtéríteni tartozik, amely kár felperesre a késedelemből a pénz értékének időközben bekövetkezett leromlása folytán háramlóit. A felperesre a pénz ériékének leromlása folytán hárult kár mennyiségének a megállapításánál azonban nem hagyható figyelmen kívül az a köztudomású lény, hogy a lónak az ára, a baleset ideje óta nem emelkedett abban az arányban, mint amely arányban a pénznek az értéke csökkent s hogy azzal az összeggel, amelyért felperes a baleset folytán elhullott ló helyett más hasonló lovat szerezhet be, a felperes kára kiegyenlítési nyer. A kir. Kúria ezt a körülményt mérlegelve, a felperesre a balesetből és az alperes késedelméből hárult kárt a Pp. 271. §-a alapján együttesen s méltányos számítással 7.000,000 K-ban állapította meg s ennek folytán a fellebbezési bíróság ítéletének a per főtárgyáról rendelkező részét a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a rendelkező rész szerint megváltoztatta, ellenben a felülvizsgálati kérelemnek a többi részét elutasította. = Doloiíkár felértékelésére I. Mjogi Dlár XVIII. 24. sz. és az oll idézetteket. 16. Akinek az adósságát más megbízás nélkül kifizette, az megtérítéssel csak annyiban tartozik, amennyiben az adósság törlesztésével gazdagodott. (Kúria 1925. okt. 16. P. V. 1398/1925. sz.) indokok: Alperesek a fellebbezési bíróság ítéletét egész terjedelmében támadják felülvizsgálati kérelmükben lényegileg azon az alapon, mert hogy jogszabályt sértelt a fellebbezési bíróság, amikor az alpereseknek az Amerikában "távollevő felperes itthon maradi nejével, mini férje részére kinevezett gondnokkal kötött ügylelet azért mondotta ki érvénytelennek, mert nem lelt beigazolva az, hogy a felperes nejét, az eladásra közjegyzői okiratban hatalmazta volna fel. Alperesnek felülvizsgálati kérelme szerint ugyanis az 1886. évi VII. i.-c. 23-ik $-ban°foglall korlátozás azért