Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Tartalommutató. XVII örökös élők közti szabad rendelkezésének tilalmát — mindig és szükségképpen magában foglalja az előörökös végrendelkezési szabadságának kizárását az utóörökléssel terhelt vagyon tekintetében s éppen ebben áll az utóörökösnevezés lényeges jogi tartalma. — IV. Az utóöröklési jog elévülését nem a végrendelkezőnek, hanem az előörökösnek elhalálozásától kell számítani 48 *>. Ha a házastársak egymás kölcsönös hozzájárulásával végrendeleteket alkotnak, ezzel korábban kötött öröklési szerződésüket hatályon kívül helyezik 11 Kötelesrész. 46. Az öröklési jog csak akkor vonható el az örökbefogadottól, ha ellenében az örökségből való kitagadás vagy az öröklésre való érdemtelenség" törvényes feltételei fennforognak 73 53. I. A kötelesrészre jogosult a javára tett végrendeleti juttatást kötelesrészének sérelme miatt nem utasíthatja vissza s ily esetben a kötelesrésznek egészben pénzzel való kielégítését nem, hanem csak azt követelheti, hogy a kötelesrész a végrendeleti juttatással ki nem elégített részében a hagyatékból pótoltassák. — II. Jogszabály ugyan, hogy a kötelesrész abban az esetben, ha a hagyatékot özvegyi jog terheli s a hagyaték jövedelme nem tesz ki többet, mint amennyi az özvegy eltartására szükséges, csak az özvegyi jog megszűnte után elégítendő ki, ez a jogszabály azonban csak az özvegyi jog törvényes mértékét védi, egyébként azonban a kötelesrész minden tehertől s így az özvegyi jogtól is mentesen az öröklés megnyíltával esedékes s az a kötelesrészre jogosult is, kinek az örökhagyó végrendeletében a kötelesrészt meghaladó juttatást rendelt, követelheti, hogy juttatásából a kötelesrészének megfelelő mennyiség az özvegyi jogtól mentesen kiadassék S4 (Kötelesrész átértéklése 95. sz.). Örökösödési perek. 30. II. Örökösödési perekben az örökösnek örököstársai közül csak azokat szükséges perbevonni, akik ellenében öröklési i gényt kíván érvényesíteni 17 Miiüiinjocri Döntvénytár. XlX. b