Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 125 lyik állam joga nyerjen alkalmazást, e tekintetben téves a felleb­bezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az okiratok alaki érvé­nyessége a nemzetközi magánjognak bírói gyakorlatunkban is el­fogadott szabálya értelmében szükségképpen, tehát kizárólagosan annak a helynek törvénye szerint bírálandó el, ahol az okirat kelt és hogy ehhez képest a szóbanforgó végrendelet alaki érvényes­ségének a kérdése csakis az osztrák törvény alkalmazásával volna elbírálható. Téves pedig a fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja egy­részt azért, mert a cclocus regit actum» elvének, amely a szer­ződésekre alkalmazva azt jelenti, hogy a szerződés alakszerűségeit annak a helynek a joga szabályozza, ahol a felek a szerződést megkötötték (lex loci contractus), a nemzetközi magánjogi tudo­mány — ujabbi kifejlődésében — (1. Szántó Mihály: Nemzetközi Magánjog 223. I., dr. Ferenczy Árpád: Nemzetközi Magánjog Kézi­könyve 313. I. és az olt a 383. és 386. pontban idézett külföldi irodalmi adatokat) általában nem kényszerítő, hanem csak facul­tativ jelentőséget tulajdonít és a szerződéskötés helyének a joga mellett alkalmazhatónak találja annak a helynek a jogát is, ahol a szerződés anyagi hatásai érvényesülnek (lex loci solutionis), esetleg a felek közös hazai jogát (lex patriae) s illetve közös lakó­helyük jogát (lex domicilii) is, másrészt, mert hazai joggyakorla­tunk is csupán facultativ jellegűnek tekinti az ügyletkötés helyé­nek a jogát és a külföldön kötött jogügyletek alaki kellékeinek a megítélésénél föllétlenül tért enged a hazai jog érvényesülésének (a kir. Kúriának 1899 november hó 20-án I. G. 423/1899. és 1906. december 18-án 2674/1905. sz. a. kelt ítéletei). De főképpen azért téves a fellebbezési bíróságnak ez az állás­pontja, mert elfoglalásával figyelmen kívül hagyta, hogy a külföl­dön alkotott végrendeletek tekintetében tételes magyar törvény, az 1876 : XVI. t.-c. 34. §-a tartalmaz áltól eltérő rendelkezéseket. Az idézett törvényszakasz értelmében : a külföldön lett vég­rendeletek, öröklési szerződések és halálesetre szóló ajándékozá­sok alaki kellékek tekintetében akkor is érvényesek, ha azon ország jogszabályainak, amelyben keletkeztek, megfelelnek. Ebből nyilvánvaló, hogy a magyar bíróság elé utalt örökö­södési perekben a külföldön alkotott végrendeletek alaki érvényes­ségének elbírálásánál is elsősorban a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, amennyiben azonban a végrendelet nem tartalmazza a magyar törvényben előírt alaki kellékeket, akkor a keletkezése helyén irányadó jogszabályok figyelembevételével kell az alaki érvényesség kérdését elbírálni. Vagyis a külföldön alkotott vég­rendelet alaki érvényességének eldöntésénél a vonatkozó magyar és külföldi jogszabályok közül azt kell alkalmazni, mely a vég-

Next

/
Thumbnails
Contents