Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 125 lyik állam joga nyerjen alkalmazást, e tekintetben téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az okiratok alaki érvényessége a nemzetközi magánjognak bírói gyakorlatunkban is elfogadott szabálya értelmében szükségképpen, tehát kizárólagosan annak a helynek törvénye szerint bírálandó el, ahol az okirat kelt és hogy ehhez képest a szóbanforgó végrendelet alaki érvényességének a kérdése csakis az osztrák törvény alkalmazásával volna elbírálható. Téves pedig a fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja egyrészt azért, mert a cclocus regit actum» elvének, amely a szerződésekre alkalmazva azt jelenti, hogy a szerződés alakszerűségeit annak a helynek a joga szabályozza, ahol a felek a szerződést megkötötték (lex loci contractus), a nemzetközi magánjogi tudomány — ujabbi kifejlődésében — (1. Szántó Mihály: Nemzetközi Magánjog 223. I., dr. Ferenczy Árpád: Nemzetközi Magánjog Kézikönyve 313. I. és az olt a 383. és 386. pontban idézett külföldi irodalmi adatokat) általában nem kényszerítő, hanem csak facultativ jelentőséget tulajdonít és a szerződéskötés helyének a joga mellett alkalmazhatónak találja annak a helynek a jogát is, ahol a szerződés anyagi hatásai érvényesülnek (lex loci solutionis), esetleg a felek közös hazai jogát (lex patriae) s illetve közös lakóhelyük jogát (lex domicilii) is, másrészt, mert hazai joggyakorlatunk is csupán facultativ jellegűnek tekinti az ügyletkötés helyének a jogát és a külföldön kötött jogügyletek alaki kellékeinek a megítélésénél föllétlenül tért enged a hazai jog érvényesülésének (a kir. Kúriának 1899 november hó 20-án I. G. 423/1899. és 1906. december 18-án 2674/1905. sz. a. kelt ítéletei). De főképpen azért téves a fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja, mert elfoglalásával figyelmen kívül hagyta, hogy a külföldön alkotott végrendeletek tekintetében tételes magyar törvény, az 1876 : XVI. t.-c. 34. §-a tartalmaz áltól eltérő rendelkezéseket. Az idézett törvényszakasz értelmében : a külföldön lett végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetre szóló ajándékozások alaki kellékek tekintetében akkor is érvényesek, ha azon ország jogszabályainak, amelyben keletkeztek, megfelelnek. Ebből nyilvánvaló, hogy a magyar bíróság elé utalt örökösödési perekben a külföldön alkotott végrendeletek alaki érvényességének elbírálásánál is elsősorban a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, amennyiben azonban a végrendelet nem tartalmazza a magyar törvényben előírt alaki kellékeket, akkor a keletkezése helyén irányadó jogszabályok figyelembevételével kell az alaki érvényesség kérdését elbírálni. Vagyis a külföldön alkotott végrendelet alaki érvényességének eldöntésénél a vonatkozó magyar és külföldi jogszabályok közül azt kell alkalmazni, mely a vég-