Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

122 Magánjogi Döntvénytár. ben, hanem mint meghatalmazottak a feleségük nevében is jár­tak volna el. A házastársi viszony egymagában a meghatalmazotti minő­séget meg nem állapítja, abból arra, hogy a férj az ügyletet a íelesége megbízásából aző ingatlan illetőségére is megkötötte, követ­keztetés nem vonható. A felperes feleségének utóbb telt az a nyilatkozata, hogy a jogügylethez hozzájárul és a perbe mellékbeavatkozóként történt belépése, az alperes felesége részéről pedig a felperes által bizo­nyítani kivánt az a tény, hogy a vételárrészletek kifizetése körül alperessel együtt a felesége is eljárt és azok kifizetése céljából együtt vették fel a kölcsönt, a meghatalmazás és a szerződés alá­írásának a hiányát nem pótolja. Ezek szerint nem sértett a fellebbezési bíróság eljárási sza­bályt, amikor a fenti körülményekre, amelyek az ügy elbírálása szempontjából nem döntők, a felperes által ajánlott bizonyítást el nem rendelte és nem sértett anyagi jogszabályt, amikor kimondta, hogy a felperes felesége mint eladó és az alperes felesége mint vevőre nézve a B) alatti ideiglenes adás-vételi szerződésbe foglalt jogügylet a 4420/1918. M. E. sz. rendelet értelmében érvény­telen, ellenben ez a jogügylet a peres felekre és a felperes ingatlan illetőségére vonatkozó részében a fentiek szerint érvényesnek tekin­tendő, minthogy azonban a fellebbezési bíróság ítélete nem tar­talmaz ténymegállapítást arra nézve, hogy felperes a saját ingatlan illetőségének vételára fejében mit követelhet: a fellebbezési bíró­ságot a rendelkező részben körülírt eljárásra utasítani és a felül­vizsgálati költségeket a Pp. 508. §. 3. bekezdése értelmében meg­állapítani kellett. = Ad I. A Kúria szem elől tévesztette a férj mint álképviselő ügyletének formaszerűtlen helybenhagyására vonatkozó állandó gyakorlatot, I. Mjogi Dtár XIV. 7., XV. 58., XVI. 119., v. ö. XV. 24., XVII. 10. — Ad II. «IIallgatag» meghatalmazás í Mjogi Dlár XVI. U7. 79. /. Ha a nemesrenda, illetőé honoratior há­zastársak házassága alatt szerzett vagyon szerzésé­nek alapja a nő különvagyona volt, az ekként szer­zett vagyon fele a házasság megszűnésekor a fér­jet, fele pedig a feleséget illeti meg abban az eset­ben is, ha a vonatkozó vagyontárgyak tulajdona egészen a feleség nevére került. — //. A férj azon­ban az ekként a házasság alatt szerzett vagyonból neki járó felerész fejében a feleségnek megtéríteni

Next

/
Thumbnails
Contents