Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)
Magánjogi Döntvénytár. 113 előnyben részesíteni a felperest; mert az örökhagyó a végrendelet megalkotását követően még hosszabb időn át,'majdnem három évig élt s ezalatt az idő alalt megszakítás nélkül folytatta az életközösséget a felperessel, ami elégséges alapot nyújt arra a következtetésre, hogy az örökhagyó a felperesnek ezekért is megbocsátolt. A beszámítási kifogás elvetése miatt emelt panasznak pedig azért nincs jogos alapja, mert az özvegyi ellátás egy tekintet alá esik a tartással, a tartási igény természete pedig megkívánja a teljesítést, miért is az ily igényekkel szemben azok különleges rendeltetése miatt nincs helye beszámításnak. Az örökösödési igényekből származó pénzkövetelések átértékelése nem a kötelezett vétkességén vagy késedelmén alapszik, hanem a pénz értékének leromlásában s másfelől az örökösödési jog egyik alapvelő télelében, az egyenlőség és a kiegyenlítés elvében találja megfelelő indokolását. Ehhez az átértékeléshez felperesnek a tőle elvont özvegyi tartás pótlására szolgáló összegek tekintetében jogos igénye van; az átértékelésnek a fellebbezési bíróság által alkalmazott mérve és módozata ellen pedig a felülvizsgálattal élő alperesek panaszt nem emeltek. == Ad L Az özvegyi jog elvonásának helyes korlátok közé szorítása ; v. ö. ptk. tvjav. 1534. §. II. A különélő feleség özvegyi jogára I. Mjogi Dtár XVII, 1. — Ad II. V. ö. ptk. tvjav. 1038. §., Mjogi Dlár IX. 101., Dlár IV. f. III. 224., PHT. 470. 70. Az apa kiskorú gyermekéért csakis abban az esetben felelős, ha a kiskorú koránál vagy értelmi képességénél fogva szülői felügyeletre szorul. (Kúria 19J26. jón. 1. P. VI. 4916 I925. sz.) indokok: Alaptalan a K. Illés apának saját személyében való marasztalása elleni kérelem elutasítása miatti panasz. Az apa kiskorú gyermekéért csakis abban az eseiben felelős, ha a kiskorú koránál, vagy értelmi fejlettségénél fogva szülői felügyeletre szorul. Egy 19 éves korú, mezei munkával foglalkozó földmíves legény felett, ha ez egyébként korához képest megfelelő értelmi képességgel bír, azonban oly mérvű felügyeletet gyakorolni, amely szerint nevezeti revolvert magánál ne hordozzon, az alya hivatva nincsen. Az pedig a büntető eljárásban bizonyítást nem nyert, hogy a forgópisztolyt, melynek használatával a kiskorú a testisérlést elkövette, az atya tulajdona volt, és használat végeit utóbbi adia fiának. Nem marasztalható ez az alperes azon az alapon se, hogy a fiú apja gazdaságában ennek részére dolgozik, mert felperes Magánjogi Döntvénytár. XIX. 8