Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Magáitjogi Dbnloénytár. 71 tása szempontjából a hitelező az ily módon felajánlott összeget vissza nem utasíthatja, az alperesek csak a saját veszélyükre tagadhatták meg a kínált összeg felvételét. Ebből folyóan a felperesek jogosan helyezték bírói letétbe a szóbanforgó összeget és így az ebben az összegben a letétbehelyezés óta előállolt értékcsökkenés az alperesek terhére esik.» 32. .4 magánalkalmazottak nyugdíjának a megváltozott gazdasági viszonyok okából való felemelését megengedő bírói joggyakorlat a felemelés mértékét azon szempontokból határozza meg, hogy a mai súlyos gazdasági helyzet terheit mind a két félnek kell viselnie és hogy a szolgáltatás az adós vagyoni helyzetének veszélyeztetése nélkül a méltányosság követelményeinek megfeleljen. (Kúria 1925. ápp. 2. P. II. 247/1925. sz.) =-- Nyugdíjvalorizációról I. lent ± sz. — Gallia «Nyugdíjvalorizációf Keresk. Jog 1928. 6. sz. 33. Nyugdíjrészleiek átértékelése iránti követelés késedelmes érvényesítése esetében a jogosult a kereset beadását megelőző díjrészletek átértékelését nem követelheti. Tr, . , '„ , nn (Kúria 1925. ápr. \. P. II. 5915/1925. sz.) Indokok: Az egyedül jogorvoslattal élő felperes felülvizsgálati kérelmére tekintettel, peresfelek közölt csak az a kérdés döntendő el, hogy a fellebbezési bíróság az által, hogy a felperes uradalmi orvos özvegyét a kereset megindítása előtti (helyesen az 1922. évi április hó 1-től 1923. július hó l-ig terjedő időre járó) nyugdíj részletek átértékelésével (valorizálásával) elutasította, megsértette-e az anyagjogi jogszabályokat. A kir. Kúria a fellebbezési bíróság döntésében anyagjogi jogszabálysértést nem talált. Á fellebbezési bíróság döntésének alapjául szolgáló levelezések, különösen az 1922. március hó 23-án kelt D) alatti levélnek abból a tartalmából, hogy az alperes szerzelrend jószágkormányzója a rendi főapát képviseletében kijelentette, hogy a főapát a szerződési illetményeken felül felperessel szemben nem akar «új terheket» vállalni és a felperest arra kéri, hogy további kéréssel a főapáthoz ne forduljon, mert nincs abban a helyzetben, hogy újabb kérését felperesnek teljesíthesse, összefüggésben a D) a. és 5. alatti levelek tartalmával nem nyilvánvalólag helytelen ténybeli következtetéssel jutott arra a megállapításra, hogy a felperes