Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Magánjogi Döntvénytár. 21 következeit érték megsokszorozódott volta, illetőleg az értékmértékül szolgáló pénz elértéktelenedése kizárólag a hatálytalan ügylet alapján álló megajándékozott javára szolgáljon. Az alperesi felülvizsgálati kérelemnek az a panasza, hogy a kölelesrésznek természetben való megítélése az anyagi jogba ütközik, ajapos. Állandó bírói gyakorlaton alapszik ugyanis az a jogszabály, hogy a kötelesrész az arra jogosítottnak készpénzben jár és ettől eltérésnek csak akkor van helye, ha a természetben való kiadás iránt a felek megegyeztek vagy amikor az örökhagyónak végrendeletben vagy szerződésben tett kijelentéséből azt lehet megállapítani, hogy akarata a kötelesrésznek természetben való kiadására irányult. Ez az eset azonban ebben a perben nem forog fenn. A magyar koronának, mint törvényes fizetési eszköznek a rendkívüli módon megváltozott gazdasági viszonyok miatt bekövetkezett értékváltozása pedig nem szolgálhat okul arra, hogy az elől említett bírói gyakorlaton változás essék; mert az említett bírói gyakorlat, mely szerint a kötelesrész készpénzben ítélendő meg. azon a jogszabályon alapszik, hogy az örökösödésnél elsősorban az örökhagyónak végrendeletben, avagy élők közt tett akarat kijelentése érvényesüljön, amiből folyóan a végrendelettel, avagy élők közti szerződéssel juttatott vagyon azt illeti, akinek azt az örökhagyó juttatni kívánta és ez a kedvezményezett csupán értékmegtérítésre köteles és mert pénzünk rendkívüli értékváltozásából a kötelesrészre jogosítottra hárulható hátrány a kötelesrésznek természetben való kiszolgáltatása nélkül is elhárítható. A 15. alsz. alatti bírói becsű alapulvételével a K. János által nejének ajándékozott csömöri 102. sz. tkvi betétben A. I. 1—3— 14. sorsz. a. felvett ingatlanok felerészének értéke az 1890-ik évben történt ajándékozás idején 3397 K 50 f volt, ennek a felperesek kötelesrészét kitevő felerésze 1698 K 75 f. Az öröklési és a családi vagyonjog terén fennálló, erkölcsi alapon nyugvó jogszabályok egyik íő alapelve az egyenlőség, a kiegyenlítés és úgy a törvény, mint az örökhagyó akarata által rendelt háramlás esetében az osztálynál ez az elv érvényesül. A kötelesrész megítélésénél az elajándékozott vagyontárgyat az elajándékozás idejében (1890.) volt érték alapulvételével kell számításba venni, mert az ajándékozott akkor tulajdonjogot nyervén, az értékemelkedés az ő javára esik; ez az érték azonban a pénzleromlás következtében annyira csekély, hogyha ennek íigyelembevételével ejtetnék meg a kölelesrész kiszámítása, nem érvényesülhetne az egyenlőség fenn említett jogelve. Ehhez képest, hogy az egyenlőség elvén sérelem ne essék, a kérdéses értéket megfelelően fel kell emelni.