Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. körülmény, hogy az egyezséget megkötő felek az udvarnak és-, egyébb kisebb jelentőségű részeknek közös használatában maradtak, mert a közösség a leglényegesebb részekre tényleg megtörtént, valamint az ifj. G. János tanú által említett az a körülmény sem, hogy a most perben álló felek ((illetve az asszonynépség» állandóan veszekedtek s őt arra kérték, hogy egyeztesse ki őket úgy, hogy vagy az egyik, vagy a másik építsen magának házat, mivel ennek csak az esetben lehetne a már fentebb említett egyezségre nézve megszüntető hatása, hogyha újabb megegyezés tény-, leg létrejött volna, ami azonban a nevezett tanú szerint meg nem történt. Minthogy pedig a felperes által az alperesi jogelőddel — az ingatlan természetbeni megoszlását illetően — a fentebbiek szerint létrejön megegyezés a felperest az egyezkedő fel — Cs. Mihály — jogutódaival, vagyis az alperesekkel szemben is köti, mert az előbb felhívott tanuk szerint elsőrendű alperes, illetve elhalt felesége — dacára az ellenkező telekkönyvi állapotnak és a szerződés szavainak — azt az ingatlant vette meg Cs. Mihálytól, amit ez a felperessel kötött megegyezés szerint bírt ós használt, azt vette birtokba a felpers tudtával, amint hogy ( . . . mint a fejben . . . ): kétségtelen, hogy felperes alperesekkel szemben a tulajdonközösségnek bírói árverés útján való megszüntetését nem követelheti s ekként keresete jogszerű alappal nem bír, minélfogva — az ügy főtárgyát illetőleg — a másodbíróság ítéleti rendelkezésének megváltoztatásával a felperest keresetével elutasító elsőbírósági ítéletet kellett helybenhagyni, stb. = Állandó gyakorlat pl. Mjogi Dtár XI. 102. A jelen esetre nézve kiemelendő, hogy az egyik tulajdonostárs jogutódáról van szó. 32. Való ugyan, hogy a haszonbérbeadót a haszonbéri szerződés megszüntetésének joga a haszonbér fizetésének elmulasztása esetén abban az esetben is megilleti, ha ez a joga a szerződésben külön kikötőé nincs, azonban e jog sikeres gyakorlásának elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a fizetési késedelem lényeges és a haszonbérlő tudtával a haszon* bérbeadó érdekeire súlyosabb mértékben hátrányos legyen. _, . (Kuna 1924. jan. 24. P. VI. 5353/1923. sz.) = A bérlő szerződésszegésének mérlegelése a bérbeadó érdekeire való kihalásuk szerint: általában Mjogi Dtár XVII. 17. sz.; bérfizetési késedelemre: fent 18. sz.