Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 45 azáltal, hogy az elsőbíróság ítéletének helybenhagyásával a keresetet elutasította. Mert a megállapított és vitássá ezúttal sem tett tényállás szerint a felperes, mint volt hitbizományi birtokos az ő magántulajdonát tevő kereseti ingatlant a hitbizomány állagába tartozó és az ingatlanbecsű szerinti értékének megfelelő összegű ellenértékért adta át a hitbizománynak. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy a szóbanforgó jogügylet nem új alapítást, hanem egyszerű állagváltoztatást tartalmazott. Helyes tehát a fellebbezési bíróság ítéletének az a jogi álláspontja, hogy ez a jogügylet királyi jóváhagyást nem igényelt és így amiatt, hogy ez ki nem kéretett, a hitbizománynak a kérdéses jogügyleten alapuló jogszerzéséi eredeti érvénytelenség okából sikeresen megtámadni nem lehet. 30. A kormányhatalom — a kormányzati jog természeténél fogva — a közérdek veszélyeztetése vagy megtámadása esetére a veszély vagy támadás elhárítására szükséges oly intézkedések és rendelkezések megtételére is jogosult, amelyek a magánjog által védett érdeket sérthetik. Ily esetben a közérdek megóvása miatt sértett magánérdek kárpótlásának van helye; azonban nem hivatkozhatik ily sérelemre az, akinek magatartása vagy eljárása a közérdek veszélyeztetését előidézte. (Kúria 1924. márc. 12. P. VI. 1494/1923. sz. Indokok : Az 1888 : VII. t.-c. 124. §-a alapján a m. kir. fóldmívelésügyi miniszter felhatalmazást nyert arra, hogy az állati betegségek ellen javaslatba hozott gyógyszerek megvizsgálása és az eredményhez képest alkalmazásuk megengedése iránt intézkedjék. Ebből a meghatalmazásból az tolyik, hogy a m. kir. földmívelésügyi miniszter oly szabályokat létesíthessen, amelyek az állatgyógyászati szerek előállítására, forgalomhozatalára és ellenőrzésére vonatkoznak, továbbá meghatározhatta azokat a feltételeket is, amelyekhez az ily szerek iparszerű előállításához szükséges engedélyt köti és ezzel kapcsolatban tehetett oly rendelkezéseket is, amelyek alkalmasak arra, hogy a kibocsátott szabályok betartását biztosítsák. Tehát joga volt azt is kimondani, hogy a megadott engedélyt a törvény és a rendelet által védett érdek megsértése esetében megvonhatja. Az 1888: VII. t.-c. rendelkezései és az ennek alapján ki-