Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 37 24. /. Ingatlan adás-vétel érvénytelenségét nem eredményezheti az, hogy a szerződő feleknek az ügylet kötésekor történt valóságos megállapodása az elidegenítést egyébként kétségtelenül tanúsító és a felek részéről alá is írt okiratba tévesen vagy hiányosan lett befoglalva. — //. Bár az okirat a birtokbalépés tekintetében rendelkezést nem tartalmaz, a felek nincsenek elzárva attól, hogy ide vonatkozó valóságos megegyezésüket okiraton kívül személyes meghallgatásuk esetleg egyéb bizonyítékok útján kimutathassák. (Kúria 1924. jan. 25. P. V. 3282/1923. sz.) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását feloldja. Indokok: A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegileg azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság a kereseti ingatlanra vonatkozóadás-vételi szerződés érvényessége szempontjából az okirati kényszerre fennálló jogszabályokat (4420/1918. M. E. sz. rend.) a jelen esetben helytelenül alkalmazta s anyagi jog megsértésével döntött midőn keresetével elutasította. Ez a panasz alapos. A szerződő felek ugyanis, amikor az ingatlant elidegenítő ügyletüket írásba foglalták, ebbe nyilván mindazt úgy kívánták befoglalni, amint egymással megegyeztek. Ebből pedig az következik, hogy a 4420 1918. M. E. számú rendelet szempontjából az ügylet érvénytelenségét nem eredményezheti az, hogy a szerződő feleknek az ügylet kötésekor történt valóságos megállapodása az elidegenítést egyébként kétségtelenül tanúsító és a felek részéről alá is írt okiratba tévesen vagy hiányosan lett befoglalva. Ily esetben ugyanis, a felek nem zárhatók el attól, hogy szerződéses akaratuknak megfelelő valóságos megegyezésüket okiraton kívül egyéb módon is kimutathassák és pedig annál kevésbé, mert a 4420/1918. M. E. számú rendelet az ügylet érvényességéhez megkívánt okiratnak alaki vagy tartalmi kellékeit nem határozza meg. Ezeket szem előtt tartva a jelen esetben nem volt elfogadható a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a keresethez B) alatt csatolt okiratnak a megtámadott ítéletben megjelölt hiányai következtében a szóbanforgó adás-vételi ügylet a 14-20/1918. M. E. sz. rendeletre való tekintettel érvénytelen. A B) alatt csatolt a felek által aláírt és két tanúval is előttemezett ideiglenes adás-vételi szerződésből kétségtelenül kitűnik, hogy a felek ingatlan vagyon didegenítésére vonatkozó jogügyletet kötöttek, megjelölték abban a vételtárgyat,