Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

62 Magánjogi Döntvénytár. vezményből felperes többre nem szerezhetett igényt, mint amennyire a kedvezmény megadatott, már pedig a felperes 1921. jún. 24-én déli 12. óráig nem jelentkezett az árú átvétele s a vételár lefizetése céljából, ezzel tehát a kedvezménnyel szerzett jogát elvesztette. Alperes a kedvezmény megadására kötelezhető nem lévén, nyilvánvaló, hogy az a körülmény, amely szerint felperes a kedvezményre vonatkozó levelet csak 1921. június 24-én délután vette kézhez, egyedül az elsőrendű felperes hátrányára eshetik és abból az alperes rovására jogokat nem származtathat. II. (Kúria 1923. febr. 28. P. V. 4317/1922. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, alperest arra kötelezi, hogy felperesnek 26,775 K tőkét, annak 1921. nov. 27-től járó 5% kamatát, stb. fizessen meg. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint J. megye árvaszékének határozata alapján kiskorú B. Barnabás 77* kataszt. hold területű ingatlanára, az árverés megtartásával megbízott j—i községi elöljáróság által 1921. március 3-án megtartott nyilvános árverésen, az 1920 —1921-iki gazdasági évre alperes holdanként 5000 K évi haszonbérösszeget igért s miután más ennél magasabb Ígéretet nem tett, haszonbérlőül alperes jelentetett ki, alperes pedig az általa igért haszonbéri összeg 10%-a fejében 3717 K-át bánatpéuz címén le is tett. Alperes a haszonbéri szerződés kiállítása alkalmával azonban a szerződés aláírását megtagadta s kijelentette, hogy az árverésen tett ajánlatától visszalép. A felperes felülvizsgálata azon alapul, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogot sértett, amikor alperes visszalépését jogszerűnek elismerte és kimondotta, hogy alperes a bánatpénz elvesztésén kívül más kártérítési fizetni nem tartozik. Ez a panasz alapos. Alperes ugyanis ajánlatához kötve volt s attól a 3717 K elvesztése mellett sem léphetett vissza, mert, amint azt a kir. Kúria már többízben is kimondta,, a hasonló árverési feltételekben kikötött és az árverező által tényleg letett összeg nem bír a bánatpénz jogi természetével és a legtöbbet igérő árverelő az ügylettől a letelt összeg elvesztésével csak az esetben léphet vissza, ha a visszalépési jog az árverési fellételekben fenntartatott, ez azonban ezúttal meg nem állapítható, mert, amint az a felperes fellebbezéséhez másolatban csatolt, tartalmuk valósága tekintetében nem kifogásölt alap és újabb (utóajánlali) árverési hirdetményekből kitűnik, az árverési feltételek nem foglalnak magukban oly rendelkezést, hogy a legtöbbet igérő árve-