Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. SS közös használatú rendeltetésüknél fogva nem vonhatók a nöi szabadvagyon fogalma alá, hanem azok oly kiházasítási tárgyak, amelyekre a férjnek is használati joga van a házasság megszűnéséig. Az ilyen kiházasítási tárgyakat a férjétől különélő nő sem vonhatja el összességükben a házasság fennállása alatt férjének közös használatából, hanem csak a különélésére szükséges tárgyaknak a kiadását követelheti. Annak eldöntésénél, hogy melyek azok a kiházasítási tárgyak, amelyek a nő különélésére szükségesek, azt kell irányadónak tekinteni, hogy a férj a neje által hozzá hozott kiházasítási tárgyakat, amelyek az ő használatára is vannak szánva, csak annyiban köteles nejének kiadni, amennyiben azokra feltétlenül szüksége nincs, viszont a nő háztartásának berendezése végett jogszerűen igényelheti azokat a többi háztartási tárgyakat, amelyekre neki szüksége van. (Kúria 1923. jan. 16. P. Ili. 2888,1922. sz.) = Kiházasítási és háztartási ingókkal való rendelkezés : Mjogi Dtár XIV. 5., XIII. 23., XI. 115. —Még tovább megy erészben a Kúria P. III. 3371/1922. számú ítélete, mely szerint: «a férj a feleségének, bár külön vagyonát is képező gazdasági felszereléseket a közös háztartást elhagyó feleségének kiadni, illetőleg a közös gazdálkodásból kivonni nem köteles* ; továbbá : «addig, amíg a házastársak között a házassági jogviszony fennáll, a nő részére csak az a külön vagyon adható ki, amely mint ilyen mindvégig fenn volt tarlva».L. erre nézve kül. Mjogi Dlár XV. 7., sz. 47. Jogszabály, hogy a hagyaték birtokában lévő özvegyet az egész hagyaték haszonélvezete illeti mindaddig, míg özvegyi joga jogerős ítélettel nem korlátoztatott és így a korlátozó ítélet tekintetében a teljesítési határidő a jogerős ítélet kézbesítésétől (Kúria 1922. szept. 12. P. 1. 1749/1922. sz.) — L. Mjogi Dtár XII. 184., X. 178. és 137. és az ott idézetleket, özvegy érdemetlensége esetére egyfelől Mjogi Dtár XIII. 70., másfelől XV. 67. sz.