Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. tója, néhai K. benő az ő összes örökösei s köztük a felperesek részéről is elfogadott végrendeletével azt vette célba, hogy a társaság megalapításával létesített vagyonközösség állandó és megbonthallan maradjon s így alperes érvelése szerint a társasági viszonynak bármely tag kizárásával leendő megváltoztatását az alapítónak a végrendeletében kifejezésre juttatott célkitűzése jogilag is kizárja ; ennek az érvelésnek azonban nincs elfogadható alapja, mert néhai K. Benő végrendeletében külön intézkedett arra az esetre, ha a társasági tagok valamelyike a társaságból önként kilépne, amely intézkedés egyenesen ellene szól az alperes által vitatott célzatnak, viszont ezzel szemben sem az említeti végrendelet, sem az örökösök között létrejött hagyatéki megállapodás nem tartalmaz oly kikötést, amely jogszerű akadályául szolgálhatna annak, hogy leiperesek a később beállott körülményekhez képest érvényesítsék azt a jogukat, amely őket a társasági tagság betöltésére képtelenné vált alperessel szemben a törvény alapján megilleti. Minthogy pedig nem vitás, hogy a társaság tagja K. Dezső elmebeteg, s emiatt gondnokság alá helyeztetett, a felperesek részéről előterjesztett kizárási kérelem a fennebb kifejtettekhez képest jogszerű alappal bír annál is inkább, mert nem egyeztethető össze a társasági viszony természetével és céljaival az, hogy a felperesek a gondnokság alá helyezett alperes gondnokának, tehát a társaságon kívül álló harmadik személynek a társaság ügyeibe való beavatkozását tűrni tartozzanak; a fellebbezési bíróság ítélete tehát, mellyel a társaságból K. Dezsőt kizárta, az anyagi jogszabályokba nem ütközik. = Haszonbérlőtúrsasag megszűntéről I. Mjogi Dtár XV. 107. 43. Olyan esetben, amelyben több megajándékozott (férj és feleség) együttlakással kapcsolatban vállalta a meg ajándékozónak természetben leendő eltartását és az együttlakást már egyik megajándékozottnak durva hálátlansága is elviselhetetlenné teszi, a szolgáltatás és így az ügylet egységes voltánál fogva már az egyik megajándékozottnak a durva hálátlansága is elegendő alap az egész ügyletnek a hatálytalanítására. (Kúria 1922. szept. 12. P. V. 414/1922. sz.) indokok: A fellebbezési tárgyalás jegyzőkönyve szerint alperesi részről beismerletett, hogy a 20,000 K vételárat a szer-