Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. Ezek szerint a felperes keresele, úgy a telekkönyvi bekebelezés kitörlése, mint az ingatlanok birtoka tekintetében, törvényes alapon nyugszik. r= Az ítéletből kivont és a ilöntvényíejben leírt jogtételek nem mind egyformán elvi jelentőségűek. Lehet, hogy egyes tételek csak a döntést fölösen támogató kijelentések (obiter dicta). A döntés súlypontja n. sz. az, hogy a gyámhatósági jóváhagyó határozat nem emelkedett jogerőre, mert a gondnoknak nem lelt kézbesítve. Végső sorban az egész jogvita odaredukálódik : vájjon az ügygondnok kirendelésekor a gondnokolt már meghalt-e, mert akkor már a gyámhatóság hatásköre megszűnt; ha pedig akkor a gondnokolt még élt, vájjon gyámhatósági határozat kézbesíthető-e ügygondnoknak, ha a gondnok lakóhelye ismeretes, de a kézbesítésnek egyéb akadályai vannak (szerb megszállás). A részletekben : Ad I. Eddig úgy tudtuk, h. a gyt. 269. csak eljárási szabály. Mindenesetre egészen sajátságos helyzet állana elő, ha a gyámhatóság, pl. a jogerős jóváhagyás után puszta kezelési okból nem vezeti rá a szerződésre a jóváhagyó záradékot. A záradékolást megkívánja már Mjogi Dtár XV. 117. is. Azt, hogy a záradéknak a szerződésre rávezetése nélkül nem volna írásba foglalí szerződés : ily alakban alig lehet elfogadni, hiszen a szerződés több okiratból is állhat. — Ad II. Helyes folyománya a képviselet elvének. — Ad III. Eszerint tehát a gyámhatóság a gondnok képviseleti hatáskörét egyes ügyekben meg nem szoríthatja. De hogy a gyámhatóság valóban ne rendelhetne ügygondnokot a távollevő gondnoknak kézbesítés céljából : nem egészen világos. — Ad IV. Távollevő gondnokának képviseleti joga az újabb gyakorlat szerint csak a kezelésre szorítkozik, ingatliin elidegenítésére nem terjed ki, 1. fent 3. sz., valamint a Mjog Tára IV. 23. sz. eset megbeszélését (Szobonya). Azonban a kézbesítési ügygondnok nem ciirator absentis; ha kézbesítés céljából lehet egyáltalában ügygondnokot rendelni, akkor a jogorvoslati határidő az ügygondnok kezéhez kézbesítéstől számít, s a jogorvoslat be nem adása nem tekinthető szerződési rendelkezésnek. — Ad V. Az ítélet szépen fejti ki, hogy ha a gondnok a saját maga által aláírt és jóváhagyás alá terjesztett szerződés jóváhagyása ellen (pl. a viszonyok időközi változása miatt) jogorvoslattal él, ez nemesik a «venire contra factum propriumo tilalma alá. 38. Ingatlan adásvétel addig nincs megkötve, amig a vételárra nézve az ügyleti felek között határozott összegben kifejezett megállapodás még létre nem jött. Tr, . ' (Kuna 1922. okt. 17. Rp. VI. 5492 1922. sz.) Indokok : A kereset tárgyát képező ingatlan jutalékokra nézve szóbelileg kötött vételi ügylet alkalmával peres felek abban is megállapodtak, hogy az azokat terhelő és az alperes által átvállalandó terhek összegét összeszámolás útján fogják meghatározni. Tehát ezeknek a kölcsönösen meghatározandó összege, amelynek átvállalásával a vevő az alperes az ellenszolgáltatást volt adandó, még bizonytalan volt. Eszerint pedig a vételárra nézve ügyleti felek között határozott összegben kifejezett megállapodás még létre nem jött. Minthogy pedig az adásvételi ügylel érvényesen lérejöttnek