Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 33 36. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 26'. számú polgári döntvénye. «Ha ingatlanra vonatkozó vételijog (opció) gyakorlására a szerződés szerint nyitvaálló időben a szerződés tárgyának értéke a forgalmi viszonyok előre nem látott alakulása folytán aránytalanul emelkedett, mentesül-e a tulajdonos ily viszonyok fennállása alatt az eladás kötelezettsége alól,, vagy pedig az opció ily körülmények közt is gyakorolható-e abban az esetben, ha a jogosított a szerződéses vételár helyett szolgáltatni hajlandó azt az összeget, amely az ingatlan értékének az opció érvényesítésekor megfelel ?» (Vonatkozással egvfelől a kir. Kúriának P. V'449/17. 1921. számú, másfelől P. III. 716/31. 1922. számú ítéleteire.) Határozat: Ha ingatlanra vonatkozó vételijog (opció) gyakorlására a szerződés szerint nyitvaálló időben a szerződés tárgyának értéke a forgalmi viszonyok előre nem látott alakulása folytán aránytalanul emelkedett, a tulajdonos ily viszonyok fennállása alatt az eladás kötelezettsége alól mentesül és az opció ily körülmények közt nem gyakorolható abban az esetben sem, ha a jogosított a szerződéses vételár helyett szolgáltatni hajlandó azt az összeget, amely az ingatlan értékének az opció érvényesítésekor megfelel. indokok: I. Özv. R. Arnoldné az 1909. évi augusztus hó 8. napján kelt szerződéssel az 1910. évi október hó 1. napjától kezdődő 10 évre haszonbérbe adta B. Lajosnak és nejének R. Fáninak a törteli 596. számú betétben felvett 2u9 kataszteri hold 142S négyszögöl területű ingatlant, amelynek felerésze a haszonbérheadónak, másik felerésze pedig a haszonbérlők gyermekeinek a tulajdona s amelynek erre az utóbbi felerészére a haszonbérbeadónak, haszonélvezeti joga van. A haszonbérbeadó az ingatlannak az ő tulajdonát tevő felerészére a haszonbérlet lejártának időpontjára vételijogot adott a haszonbérlőknek és magát arra kötelezte, hogy az ingatlant kataszteri holdanként 760 K-áért nekik átadja, de kikötötte, hogy ezt a vételijogot a haszonbérlők csak abban az esetben gyakorolhatják, ha a vételi szerződés megkötésére a haszonbérlet lejárta előtt legalább félévvel késznek nyilatkoznak. A haszonbérlők az 1920. évi március hó 3. napján kelt levélben értesítették a haszonbérbeadót, hogy a részükre biztosított vételijoggal élni kívánnak és őt az 1920. évi április hó 10. napján kelt levélben felhívták, hogy a vételi szerződés megkötése céljából az általuk megbízott kir. közjegyzőnél 1920. évi április hó 13. napján jelenjék meg. A haszonbérbeadó azonban egyik levélre sem válaszolt és a vételi szerződés megkötésére kitűzött határnapon nem jelent meg. Ennek folytán a haszonbérlők vételárként 79,689 K 20 f-t bírói letétbe helyeztek és vételi joguk érvényesítése iránt a kecskeméti kir. törvényszéknél 1920. évi április hó 28-án P. 1349/1920. szám alatt keresetet indítottak. Éhben Uagánjogi Döntvénytár. XVI. 3