Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. az eladott ingatlanok fele része az eladás idejében még nem volt az alperes telekkönyvi tulajdona. Ugyan e szerződés tartalma sze­rint alperes azt a kötelezettséget vállalta, hogy az általa előzőleg már megvett ennek a felerésznek tárgyában az ügylet érvényes­ségéhez szükséges gyámhatósági jóváhagyásról gondoskodik és ennek folyományaként olyan leiekkönyvi állapotot fog létesíteni, hogy a B) alatti alapján felperesek az egész ingatlanra vonat­kozólag a telekkönyvi bekebelezést kieszközölhessék. Felek tehát e szerint halasztó hatályú ügyletet kötöttek. A fel­tétel beállta hatósági döntéstől függvén, a dolog természeténél fogva alperest az eladott ingatlant illetőleg terhelő átadási köte­lezettség és ennek nem teljesítése esetében szerződésszegésből eredő kár megtérítése iránti feltétlen kötelezettség csak akkor ter­helné, ha az eladott ingatlanra nézve a szerződő felek által tudott fenti körülmények mellett kifejezetten és feltétlenül halasztó ha­tályú feltétel bekövetkezte esetére is kötelezettséget vállalt volna. Erre nézve azonban a szerződés mit sem tartalmaz, mert annak a kijelentésnek, hogy alperes a szükséges gyámhatósági jóváhagyásról gondoskodni fog, más értelem nem tulajdonítható, mint az: hogy alperes a hatóság előtti szükséges eljárást meg­tenni elvállalta. Minthogy pedig ez megtörtént és az nem is vitás, hogy a jóváhagyást nem az alperesnek valamely mulasztása hiúsította meg: a szerződésnek olyan értelem nem tulajdonítható, hogy al­peres a hatósági jóváhagyástól függetlenül vállalt volna az ingat­lan tulajdonának átadására nézve kötelezettséget. = V. ö. optk. 881. §. (régi szöveg). 31. /. A nem hivatásos ügynök közvetítésért díja­zást rendszerint csak megbízás alapján követelhet. — //. A közvetítői tevékenység lényege az eladónak a vevőkkel való összehozása. (Kúria 1912. okt. 6. P. II. 5597/1921. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, a felleb­bezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felpereseket keresetükkel elutasítja és őket költség fizetésére kötelezi. Indokok: Az irányadó tényállás szerint alperes 1918. feb­ruár 12-én megbízta a felpereseket, hogy az ő és társai tulaj­donát tevő 2556 holdnyi tiszaszőlősi birtok eladását közvetítsék; e megbízás alapján állította ki a felperesek részére a 3. és a 4. •/. a. csatolt okiratokat, amelyek szerint alperes, mint a bir­tok társtulajdonosa 1918. február 23-ig vételi jogot biztosít a

Next

/
Thumbnails
Contents