Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

•2(1 Magánjogi Döntvénytár. való felhajtás előtt a síneken való áthaladás veszélyezetlen voltáról, a lehetőség szerint eleve meggyőződjék. A felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadott és így a Pp. 534. §-a szerint irányadó ítéleti tényállás szerint a felperes és a férje 1919. december 5. napján este nyolc órakor a vasúti pályatesttel párhuzamos kocsiúton, a 15. számú őrháznál levő átjárófelé haladva, az őrház előtt 10—15 lépésre zörejt hallottak, amelyet valamely közeledő automobil zajának vélvén, felperes férje lovára csapott és csak ezután vették észre az átjáróhoz érkező vasúti mozdonyt. A köteles elővigyázat és gondosság elemi követelményei ellen vétett tehát a felperes férje, amikor a vasúti átjáró közvetlen közelében, kényszerítő szükség, s a hallott zörej eredetének kutatása és minden körültekintés nélkül lovát gyorsabb haladásra ösztökélte, jóllehet a vasúti pályatest közelsége folytán azzal az eshetőséggel is kellett számolnia, hogy a hallott zörej valamely vasúti pályán közeledő vasúti szerelvénytől eredhet, s így még fokozottabb óvatosságot kifejteni lett volna köteles. Az 1874: XVIII. t.-c. 1. szakasza értelmében azonban a vaspályavállalat az üzemében bekövetkezett balesetből eredő kártérítési felelősség alól csak akkor mentesül, ha a balesetet kizárólag a sérült hibája okozta. Megállapítást nyert, hogy a kérdéses útátjárónál sorompó nincs; a vasúti őr jelzőlámpa nélkül várta az érkező gépvonatot, kiáltását pedig a közeledők nem hallották; végre, hogy a mozdony az útátjáróhoz való közeledésekor fütty jelzést nem adott. A sorompó hiányával járó kockázat a vasutat terheli. A lámpa és füttyjelzés pedig alkalmas lehetett volna arra, hogy a felperes és férjének a figyelmét a mozdony közeledésére idején felhívja. A baleset bekövetkeztében tehát egyrészről az alperes vasúti vállalat berendezésének a hiányossága másrészről pedig a jelzések elmulasztása is közrehatott. A baleset eszerint nem kizárólag az elhalt hibájának lévén a következménye, a fellebbezési bíróság jogi döntése az anyagi jognak megfelel. = Állandó gyakorlat, I. Mjogi Dtár XIII. 89., 90., XI. -150., VI. 138. — Részben ellenk. ptk. tvjav. biz. szöv. 1494. §. 2. mondat. 18. Oly esetben, mikor a kárt a károsítottnak a hibája is okozza, arra nézve, hogy mily arányban kelljen a kárt a kártevőnek és mily arányban a károsultnak magának is viselnie ? Az anyagi jog