Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. szerződés csak akkor kötelezi, ha a presbitérium felterjesztése alapján az egyházmegyei közgyűlés a bérleti szerződést megerősíti)) és figyelembe véve egyszersmind azt, hogy ez a megerősísítés be nem következett, sőt azt az e részben szintén nem vitás tényállás szerint a szerződő felek az egyházi hatóságnak be sem mutatták, nyilvánvaló egyrészt az, hogy a felhívott haszonbérleti szerződés hatálya, úgy a szerződő alperesre, mint a vele szerződő B. Mihály volt túrkevei lelkészre nézve akkor, amidőn felperesnek túrkevei lelkésszé történt megválasztása jogerőssé vált, vagyis 1921. július 2-án megszűnt, másrészt nyilvánvaló az is, hogy a 2. '/. a. szerződés felperessel, mint a túrkevei lelkészi javadalom tárgyául szolgáló ingatlan új javadalmasával szemben soha kötelező erőt nem nyert. Felperes teháí., mint a túrkevei lelkész javadalmául szolgáló ingatlanokat alperesnek haszonbérbeadó B. Mihály helyébe megválasztott új lelkész 1921. júl. 2-ára a javadalmazásához tartozó ingatlanokra nézve a korlátlan rendelkezési jogot megszerezte, amiből önként következik, hogy felperest, mint B. Mihály haszonbérbeadó hivatali utódját a szerződés 14. pontjában, a fent kifejtetlek szerint felperessel szemben joghatály nélkül kikötött három havi felmondási idő nem kötelezi, annál kevésbé, mert oh ingatlanok a haszonbérlet tárgyai, amelyek a felperes lelkészi javadalmául szolgálnak és így létfenntartásának biztosítására szükségesek. Már pedig, ha felperest még a három hónapra szóló (elmondási idő sem kötelezi, alperesnek semmieselre sincs joga ahhoz, hogy ennyi vagy ennél hosszabb időre terjedő felmondást követeljen a felperestől. Ez ellenkeznék az egyházi szabályrendetet célzatával és azzal, hogy a haszonbérelt javadalmi ingatlanterület célvagyon, mely rendeltelésénél fogva nyomban az új javadalmas haszonélvezetébe jut. Nem mellőzhető azonban ennek dacára sem a bírói gyakorlatban kifejezésre jutott ama jogszabály alkalmazása, amely szerint abban az esetben, ha a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó haszonbérleti szerződés hatálya a folyó gazdasági év vége előtt szűnik meg (amint ez a fennforgó esetben is történt) és rögtöni hatályú felmondás helyt nem foghat, aminek helytfoghatóságára pedig jelen perben adat nincsen, a folyó gazdasági évi termés a haszonbérlőt illeti meg. Ennélfogva a haszonbérlő a haszonbérleményt pusztán a haszonbérleti szerződés hatályának megszűnte miatt nyomban elhagyni és a haszonbérleménnyel rendelkező űj jogosítottnak birtokába bocsátani nem köteles, hanem jogosítva van a folyó gazdasági év termését a maga javára beszedni. Ebből folyóan a haszonbérleménnyel rendelkező új jogosított a haszonbérleti szerződés hatályának megszűntéről tartozik